A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/
érezték viszont, hogy a törvény nem tér ki az osztálylétszámokra. Míg az 1883.évi XXX. törvény az osztálylétszámot 60-ban, addig az 1924.évi XI. te már 40 főben határozta meg. Itt nyitott maradt ez a kérdés. Nem lenne szerencsés, ha pénzügyi szempontok érvényesülnének a pedagógiai szempontok felett. Nagy létszámú osztályban nem lehet eredményes munkát végezni. A középiskolák típusát jobban az igényekhez lehetne igazítani. Úgy gondolták, hogy még mindig sok, az inkább elméleti tudást nyújtó középfokú intézmény, addig kevés pl. a mezőgazdasági iskola. Holott erre nagy igény lenne, mivel Magyar- országon a megélhetés fő forrását a föld, a mezőgazdaság jelenti. „Tehát nem az osztályok megszüntetéséről kell dönteni, hanem arról, hogy a nemzet életszükségletének megfelelő jelleget öltsenek.”45 Az oktatandó tárgyak sorából kimaradt a művészettörténet, amit sajnálatosnak tartanak, mivel az általános műveltség fontos részét képezi. Megváltozott bizonyos tárgyak elnevezése, pl. természettan helyett fizika, mennyiségtan és mértan helyett matematika használatos. A 45 perces tanítási órák bevezetését is nagyon pártolták, mert a 60 perc túlságosan hosszú. Felmerült az öt érdemjegy bevezetése négy helyett. Nem támogatták, mivel szerintük ez enyhébb osztályozáshoz vezetne. A kalkulusok megfordítására sincs szükség (ti. a tárgyalt időszakban a legjobb osztályzatot az egyes jelentette). A törvény azt is kimondta, hogy az érettségi, kellő pontszám elérése esetén ,az egyetem bármely karára való bejutást biztosítja. Ezt így nem tartják elfogadhatónak, mert pl. az a reáliskolát végző ifjú, aki nem tanul latint, hogyan fog boldogulni az orvosi karon. Még ebben az évben bevezetésre került a tandíj. Elsőként a budapesti Tanárképző Intézet vezette 46be, és erről levélben értesítette a debreceni intézetet. A tandíj összege Budapesten a bölcsészhallgatók esetében tanévenként 10 pengő, gyakorló tanárjelöltek esetében 25 pengő. Ennek megfizetése alól senki nem kaphatott mentességet. A debreceni tanárképző intézet a tandíj bevezetésével nem értett egyet, bár az okait megértette. Ők azt javasolták, hogy ha mindenképpen tandíjat akarnak szedni, akkor azt csak a gyakorló tanárjelöltektől kérjék, mivel ők már mentesülnek az egyetemi tandíj fizetése alól. A tanárképző intézetek tanárai és előadói sem egyforma összegű honoráriumot kapnának a vezető tanárokkal. Sőt a vezető tanárok honoráriuHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. __________ 375 4 5 Vili. 5 3.k 1934.január 5. 46 VIII. 5 3.k 1934. március 14
