A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 363 Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből (1925 - 1949) Tóth Ágnes A tanárképző intézeteket azzal a céllal alapították, hogy a tanári pályára készülő hallgatók az elméleti tanárképzés mellett - ami a tudományegyetemek bölcsészeti karán folyt- megfelelő szakmai képzésben is részesüljenek. Az 1924.évi XXVII. törvény'a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről így rendelkezett az intézetek létrehozásával kapcsola­tosan: „A bölcsészeti kar elméleti felkészítő munkájának kiegészítése céljából a magyar királyi vallás - és közoktatásügyi miniszter a tudo­mányegyetemek mellett középiskolai tanárképző intézeteket szervez. Ennek élén egy elnök állt és munkáját a tanárképző intézet tanári tes­tületéből alakított igazgatótanács segítette. Őket meghatározott - öt­éves - időtartamra a vallás-és közoktatásügyi miniszter nevezte ki. A törvény alapján az országban Budapesten, Szegeden, Pécsett és Deb­recenben alakultak tanárképző intézetek. Ezek szervezetileg függetle­nek voltak a tudományegyetemektől. A középiskolai törvény rendelkezése értelmében1 2 (1883.XXX.tv és az 1924.évi XI.tv) középiskolai tanári képesítést csak az nyerhetett, aki igazolta, hogy egyetemi tanulmányai alatt a középiskolai tanár­képző intézetnek négy éven át tagja volt, s ezen idő alatt az egyes szakcsoportokra nézve kijelölt tanárképző intézeti előadásokon és gyakorlatokon eredményesen részt vett. A törvény előírt minden ta­nárjelölt számára az egyetem elvégzése után egy év tanítási gyakorla­tot is valamelyik nyilvános középiskolában. Ezen kívül kimondta, 1 Magyar Törvénytár 1924 1137. 2 Magyar törvénytár 1924 253.

Next

/
Oldalképek
Tartalom