A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/
360 Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása... főt, ami akkor minden addiginál nagyobb, 12 százalékos részarányt jelentett. Az 1940/41-es tanévben Kolozsváron is megnyitotta kapuit egy régi-új egyetem. A hallgatók létszámát és karok közötti megoszlását vizsgálva megállapítható, a vidéki egyetemekhez képest igen nagy létszámú hallgatóság eloszlása nagyon hasonlított a többi tudomány- egyetemen tapasztalható eloszláshoz. Ezt támasztja alá a jogi kar elsöprő, közel 60 százalékos túlsúlya is, noha az orvosi kar valamivel kisebb arányt képviselt, mint más tudományegyetemeken. A bölcsészettudományi és a természettudományi kar hallgatóira vonatkozó adatok esetében pedig leginkább az tűnhet szembe, hogy szinte alig észrevehető a különbség az 1917/18-as tanévhez képest. A közgazdaságtudományi karról érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági képzés jelentőségének növekedését jelzi, hogy ezen, a hagyományokkal egyáltalán nem rendelkező karon már az első tanévben több mint 300 hallgató tanult, ami a hallgatók jelentős, több mint 13 százalékos részarányának felelt meg. A két világháború közötti egyetemi hallgatóság létszámára vonatkozó részletes elemzés számos tanulsággal szolgált. Láthattuk azokat a főbb folyamatokat, melyek hazánk egyetemi hallgatóinak létszámát döntően befolyásolták. A háborús évfolyamok együttes megjelenése a felsőoktatásban külön is kiemelendő, vagy például a hallgatói létszámok fokozatos csökkenése az 1930-as évek második felében. Emlékezhetünk rá, hogy ez alól csupán Szeged jelentett kivételt, hiszen itt a csökkenés már az 1930-as évek elején jelentkezett. Az elemzés rámutatott arra is, hogy az 1930-as évek végére a tudományegyetemek hallgatói létszámának csökkenése együtt járt a gyakorlatiasabb képzési ágak, a gazdasági és műszaki képzés előretörésével. A kari szintű vizsgálatokból pedig megtudhattuk, hogy az egyetemi hallgatók a korszakban leginkább a jogi és az orvosi karokat preferálták. Minden tudományegyetemen megfigyelhető volt az a folyamat mely az orvosi karok vezető szerepének elvesztésében, illetve a jogi karok egyre nyomasztóbbá váló fölényében fejeződött ki. Az is világosan kitűnt, hogy ez a váltás legkorábban Szegeden következett be. Az orvostudományi kar hallgatói itt már az 1923/24-es tanévben kisebbségbe kerültek a joghallgatókkal szemben. Ugyanez a Pázmány Péter Tudományegyetemen csak a következő, 1924/25-ös tanévben
