A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: A Kálmánchey család története

„Kálmáncsehi brevárium” néven.'y A páratlanul gazdag díszítései világosan elárulják, hogy a megrendelő olyan remeket kívánt, amilyet a

• 20

műhely csak ki tudott állítani.

Kálmánchey Domokos diplomáciai tevékenységei közül megemlítendő az 1475. évi, az István moldvaországi vajdához a török elleni közös fellépés érdekében történő követsége. Őt küldte Mátyás a német császárhoz és más német fejedelmekhez is, amikor meghívta őket Beatrix, nápolyi királylánnyal kötendő esküvőjére. Az ő házában szállt meg Mátyás király, amikor 1476. december 12-én Székesfehérvárra érkezett, hogy köszöntse menyasszonyát, akit a koronázó templomban másnap királynévá koronáztak. Jelen volt 1484-ben Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet temetésén is. 1488-ban Lengyelországban járt, hogy a két uralkodó között egyezségre jusson a határsértések ügyében, majd Erdélybe megy, hogy az ott elkövetett hatalmaskodá- sokat megvizsgálja. 1490-ben ő helyezte Mátyás holttestét a székes- fehérvári bazilika közepén készített ideiglenes sírboltba.” A ravatalra díszes művészi kivitelű pajzsot csináltatott, melynek közepén Mátyás címerei voltak, s a pajzs alsó részén pedig Kálmánchey Domokos címere. 19 20 21 22 23 A gyászmisét, illetve fia, Korvin János engesztelő miseáldozatát is ő végezte. Az új király II. Ulászló, mikor a koronázásra Székes- fehérvárra érkezett szintén Kálmánchey Domokosnál szállt meg.24 Ulászlónak azonban több riválisa volt, így Miksa német császár sem tudott beletörődni jogainak elvesztésébe. Amikor 1490. november 6- án Kőszeg és Veszprém elfoglalása után Székesfehérvárt támadta, Kálmánchey Domokos egy ideig védte a várost, de annak elfoglalása után a bazilika erődtomyába ment a templom kincseit magához véve. A túlerő azonban legyőzte, s Miksa megfosztotta minden kincsétől és méltóságától, csak az életét hagyta meg. Segítségével sikerült II. Ulászlónak 1491-ben békét kötnie először Alberttel, majd Miksával.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 35

19 Balogh Jolán: Az erdélyi reneissance. Kolozsvár, 1943. 132.

20 Joó Tibor: A Kálmáncsehi brevárium útja. Magyar Könyvszemle 1939. évf. 183.

21 Magyar Történelmi Tár. XIII. k. Székely Oklevéltár. 1219-1778. 126.

22 Károly János: Fejér vármegye története. I-V. k. Székesfehérvár, 1896-1904. II. k. 136-137.

23 Ezt a pajzsot jelenleg a Paris Museé d Artillerie-n őrzik.

24 Tolnai Világtörténelme. A középkor története. VI. k. 372.

____________________