A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/

354 Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása... növekedés kezdődött. Az 1926/27-es tanévben a joghallgatók aránya megközelítette a 42 százalékot, ami első ízben haladta meg az orvos- tanhallgatók részarányát. Az 1930/31-es tanévre már a egyetem hall­gatóságának több mint 58 százaléka tanult jogot. Mindez azért is okozott problémát, mivel az előadók befogadó- képessége jóval alatta maradt a hallgatói igényeknek. Ahogy arra Gyomlay Gyula, az 1926/27-es tanév rektora is felhívta a figyelmet leköszönő beszédében: joghallgatók számának egészségtelen sza­porodása következtében előállott és fennáll az a helyzet, hogy egy-egy jogtanár előadása több száz, a história és philosophia tanárának elő­adására 180 hallgató iratkozott be, holott a rendelkezésre álló jogi tanteremben 50 hallgatónál, az úgynevezett történeti és philosophiai szemináriumban 10-12 hallgatónál több nem fér be. Az 1930-as évek elején kisebb visszaesés következett be a jog­hallgatók arányában, de az 1937/38-as tanévre a részarány már a 62 százalékot is elérte, sőt az 1940/41-es tanévre a 68 százalékot is meg­közelítette! Az orvostanhallgatók arányukat tekintve eleinte meggyőző túl­súlyban voltak, azonban az orvosi kar hallgatóinak száma fokozatosan csökkenni kezdett, s az 1926/27-es tanévben fordult elő először az, hogy az orvosi kar hallgatóinak száma 400 fő alá csökkenjen. Ez ak­kor még a hallgatóság alig kevesebb, mint 40 százalékát tette ki. Az orvostanhallgatók számaránya ezt követően tovább csökkent, majd az 1930-as években végig 22-26 százalék között hullámzott. A bölcsészettudományi kar hallgatóinak aránya az 1923/24-es tanévben még alig volt több mint 3 százalék, de ezután növekedésnek indult. Az 1926/27-es tanévre a bölcsészhallgatók aránya elérte a 11 százalékot, majd ettől kezdve ez az arány egészen az 1934/35-ös tan­évig 11 és 13 százalék között mozgott. Az 1930-as évek második felé­ben érzékelhető csökkenés viszont odáig vezetett, hogy az 1937/38-as tanévre a bölcsészettudományi kar hallgatói az egyetem hallgatóságá­nak még a 8 százalékát sem tették ki. Az évtized végén jelentkezett ugyan némi növekedés, de mindez nem tekinthető jelentősnek. 26 26 Idézi Csizmadia Andor, In: Fejezetek a pécsi egyetem történetéből, (Szerk. Csiz­madia Andor), Pécs, 1980., I. fejezet: Az újra felállított Pécsi Erzsébet Tudomány- egyetem (1923-1951.)- Csizmadia Andor. 15. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom