A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása a két világháború között Magyarországon
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 351 Kisebb visszaesést követően a tetőpontot az 1936/37-es tanév jelentette. A bölcsészek aránya ebben a tanévben megközelítette a 24 százalékot, vagyis majdnem minden negyedik egyetemi hallgatók bölcsésznek tanult! Ezt követően némi csökkenés volt tapasztalható, de egészen az 1940/41-es tanévig a bölcsészettudományi kar hallgatóinak aránya 20 százalék felett maradt. A református hittudományi kar a hallgatóinak részarányát tekintve többnyire elmaradt a többi kartól, de ez az elmaradás közel sem volt olyan arányú, mint az a Pázmány Péter Tudományegyetem esetében megfigyelhető volt. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy a legelső tanévben még ez a kar a hallgatóság több mint 31 százalékát adta, s a két következő háborús tanévekben is 20 százalék feletti arányszámot tett ki. Feltűnő, hogy a hittudományi kar hallgatóinak aránya a háborús években nemcsak itt, de a Pázmányon is magasabbnak bizonyult a békeidőkben jelentkező arányokhoz képest. Valószínűleg ez azzal állhatott összefüggésben, hogy a vallásos nevelést kapott, gyakran papi pályára készülő fiatalok nehezebben hajlottak arra, hogy fegyvert fogjanak, s életek kioltása árán védjék hazájukat. A hittudományi kar hallgatóinak arányában bekövetkező visszaesés már az 1917/18-as tanévben jelentkezett. Az orvosi kar működésének megkezdése előtti utolsó tanévben (1920/21) a teológus hallgatók aránya még 11 százalék felett volt, de a követő tanévre ez az arány 8-3 százalékra esett vissza. Mint később kiderült, Debrecenben a hittudományi kar hallgatóinak számarányát illetően ez az éve jelentette a mélypontot. Lassú növekedés kezdődött, s az 1920-as évek második felére már ismét minden tizedik hallgató folytatott teológiai tanulmányokat. A hittudományi kar hallgatóinak aránya előbb az 1932/33-as tanévben átlépte a 14 százalékot, majd ezt követően, az 1937/38-as tanévben a 16 százalékot is. Az 1930-as évek végén azután csökkenni kezdett a részarány, s az 1940/41-es tanévre ismét 10 százalék alá süllyedt.
