A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása a két világháború között Magyarországon
oktatás, míg a matematikai és természettudományi kar létrehozására nem került sor. A természettudományos képzést mindössze az orvos- tudományi (kémia, fizika), majd a bölcsészettudományi karon (matematika, állattan, növénytan, ásvány-földtan) működő tanszékek biztosították. Az orvostudományi kar megnyílásáig a hallgatóság túlnyomó többsége jogásznak tanult. Mögötte előbb egyértelműen a hittudományi kar állt. Vele szemben azonban a bölcsészettudományi kar fokozatosan fölénybe került. Az orvosi kar megjelenésével azonban ugyanaz a tendencia érvényesült Debrecenben is, mint amit a Pázmányon láttunk. Az 1930-as évekig a jogi és az orvosi képzés fölényét jelzik az arányszámok. Ezt követően azonban ugyancsak a bölcsészettudományi kar felzárkózása, valamint a jogi kar egyértelmű fölénye figyelhető meg. Az adatsorok arra is rámutatnak azonban, hogy ez a folyamat már az 1920-as évek második felében megindult. A hallgatók karok közötti megoszlása ezután már nem változott jelentősen, vagyis a jogi kar vitathatatlanul domináns szerepe megmaradt, míg az orvosi és a bölcsészettudományi kar egymással többé-kevésbé egyensúlyban volt. A hittudományi kar pedig, - bár nem oly mértékben, mint az a Pázmány esetében látszott - de jócskán elmaradt a többi tudománykarhoz képest. A jogászképzéssel kapcsolatban tehát a Tisza István Tudomány- egyetem esetében is elmondható, hogy a korszak egészét tekintve meghatározónak tekinthető. Az orvosi fakultás létrehozásáig a hallgatók 60-70 százaléka, sőt 1917 és 1919 között még ennél is nagyobb része jogi tanulmányokat folytatott. A jogászhallgatók szerepe az orvosképzés beindulásával jócskán lecsökkent. A hallgatóság 35-37 százalékát tették ki az 1920-as évek első felében, ami elmaradt az orvos- tanhallgatók arányához képest. A jog- és államtudományi kar a vezető szerepet az 1926/27-es tanévben vette át az orvostudományi kartól, átlépve a 40 százalékos határt. Ezt követően kisebb ingadozások bekövetkeztek ugyan a jogi pályára készülő hallgatók részarányát illetően, de a jogi kar fölénye mindvégig egyértelmű maradt. Az orvostudományi kar, noha viszonylag későn jött létre, mégis már az első tanévben 211 hallgatót vonzott, ami az akkori hallgatóság több mint 31 százalékát jelentette. Az orvosi kar szerepe aztán tovább nőtt, hiszen 1922 és 1926 között a legtöbb egyetemi hallgató Debrecenben orvosnak tanult. Az 1920-as évek második felében azonban Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. _________ 349
