A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása a két világháború között Magyarországon
335 Az eltérés oka egyértelműen az alapul vett intézménytípusokban keresendő. Míg Ladányi vizsgálatai során az egyetemek mellett a budapesti Közgazdaságtudományi Kar és a különböző főiskolák adatait is alapul vette, addig a fenti táblázat kizárólag az egyetemekre (a négy tudományegyetemre és a műegyetemre) fókuszál. Az ilyen típusú megkülönböztetést mi sem indokolja jobban, mint az, hogy az egyetemekre vonatkozó adatok külön vizsgálatával szemmel láthatóan differenciáltabb képet alkothatunk. A fentiekből kitűnik, hogy az 1930-as években kétségtelenül jelentkező folyamatok: a gazdasági válság, a nehezedő életkörülmények, a növekvő értelmiségi munkanélküliség, a háború alatt született korosztályok alacsonyabb létszáma8 miatt az érettségizett fiatalok számának visszaesése; kivétel nélkül jelen voltak ugyan, de nem minden felsőfokú intézménytípusban éreztették egyformán a hatásukat. Az egyetemek egészen az 1930-as évek második feléig kisebb megingásoktól eltekintve, mit sem éreztek a tanulni vágyó fiatalok számának csökkenéséből. Az értelmiségi munkanélküliség megjelenése és riasztó hatása tehát elsősorban a kisebb társadalmi presztízzsel rendelkező főiskolákat érintette érzékenyen. Az egyetemi végzettségnek a kedvezőtlen folyamatok ellenére, sokáig megmaradt a tekintélye. Az 1940/41-es tanévben az egyetemi hallgatók létszáma újból meghaladta a 13 ezer főt. Ennek a növekedésnek a hátterében már a világháborús felkészülés állt, s a képzési ágakban bekövetkezett jelentős eltolódásokkal járt: „A 30-as évek végétől - elsősorban a győri program, a háborúra való felkészülés, a hadigazdaság kezdődő kiépítésének szükségleteivel összefüggésben - a felsőoktatás szakmai struktúrájában változások történtek: növekedett a műszaki, a közgazdasági, valamint az orvosképzésben részt vevők száma és aránya. ”9 A drasztikus csökkenéssel majd növekedéssel járó következő két évre (több mint 10 ezer hallgató az eltérés!) már egyértelműen a háború nyomta rá a bélyegét. Az 1942/43-as tanévben jelentkező 16 ezernél is több egyetemi hallgató egyértelműen jelzi, hogy nagyon sok Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. Az 1917-es évben ezer lakosra mindössze 17 élveszületés esett, ami a következő két évben még tovább csökkent. A élveszületések számában csak a háborút követő években következett be nagyobb arányú növekedés. - Lásd: Gyáni Gábor: Magyar- ország társadalomtörténete a Horthy-korban; A népesedés alakulása. In: Gyáni Gá- bor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris Kiadó, Budapest, 2004., 201. old. 9 Ladányi, 2002., 45. old. __________________________
