A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között
Jelentősebb, az egyház vagyonát gyarapító építkezésre 1941-ig nem került sor. 1934-ben a paróchia istállóját építették meg, öt évvel később államsegélyből a görög katolikus népiskola 2 tantermét és 2 tanítói lakását tatarozták. 1940 őszén határozták el a lelkészi lak építését és távlatilag szóba került a templomállítás is. A görög katolikus egyházi hivatal és Kaplonyi László nyíradonyi kőműves mester 1941. március 9-én kötött szerződést egy 4 szobás paplakás építésére. A régi 200 nr alapterületű 3 méter falmagasságú tégla és vályog épület elbontásával és a kitermelt anyag felhasználásával is 12568 pengőért építkeztek. Végül, de nem utolsó sorban az egyházközség 1944-ben megvásárolta segéd- lelkészi lakásnak a dr. Hajnód Gábor tulajdonát képező 1045 négyszögöl területű házas belsőséget, harmincezer pengőért. 1944-ben a görög katolikus egyházközségi képviselőtestület 23 főből állt. Tisztviselői pedig Legeza Ödön paróchuson kívül dr. Papp György világi elnök, dr. Bacsók Béla segédlelkész, Lázár László főgondnok és R. Czirják Mihály pénztámok.9 1930-ban az államsegélyből és kölcsönből épült kéttanítós új iskola átengedése a római katolikus egyházközségnek nemcsak a görög katolikus lakosság elégedetlenségét váltotta ki. A vallás-és közoktatásügyi minisztérium ragaszkodott az új iskola községi jellegének megőrzéséhez és ezzel egyidejűleg utasította az elöljáróságot a római katolikus egyház tulajdonában lévő telek községi birtokbavételére. Az egyházközség bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandónak bizonyult a telekügy rendezésére. A Szabó Sándor nyíradonyi római katolikus lelkész által képviselt egyházi állásfoglalásban szerepelt az a követelés, hogy a községi elemi iskola összes tantermeiben a kereszt kifüggesztessék. A helyi református egyházközség lelki pásztora Hetey Sándor és Ny. Kiss Lajos egyházi gondnok, egyébként községi főjegyző 1938-ban, az egyházlátogatási jegyzőkönyvben vallássérelemnek minősítette az eljárást, tudniillik a feszület kifüggesztését a községházán és a községi iskolákban, imádkozásnál a hangos keresztvetés és a római katolikus köszöntés bevezetését a tanulók körében. A középszabolcsi református egyházmegye közgyűlése is sajnálattal vette tudomásul, hogy a református növendékek tanulás előtt és után is római katolikus imádságot mondanak, holott a vallás és közoktatás314 Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban... 9 U. o, 1881/1934., 1717/1939., 846/194L, 787/133/1944.
