A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között

rületi esperes hiába hangoztatta, hogy az igás napszám a lelkész törzsfizetését képezi, s annak elmaradása alapjában támadná meg a lelkész megélhetését, a püspök helytelenítette az eljárást, hiszen a fenti eszközökkel csak egyházjogilag minősített esetekben élhet a lelkész, már pedig saját anyagi sérelme nem ilyen eset.5

1920 elején alakult ki az a sajátos helyzet, hogy pap és kántor nélkül maradt a nyíradonyi görög katolikusok közössége. Volovcsák Miklós kerületi esperes a püspöknek írt jelentésében egyenesen az „oláh izgatás lelkének” nevezte Ferszigán József kántor-tanítót, aki a románok kivonulása előtt megszökött. Ez a helyzet azonban nem sokáig tartott, mert februárban a püspök dr. Máthé Gyula nyírábrányi lelkészt nevezte ki, aki a helyét Nyíradonyban február 8-án el is foglalta. Az elszökött kántor-tanító helyére Csillám Béla állami tanító került, illetve a másod tanítói állásra a királyi tanfelügyelőség Lengyel János cseh területről menekült állami tanítót osztotta be. 1920. május 8-án a vármegyei alispán bizonygatta a görög katolikus püspöknek, hogy „a közel múlt tapasztalatai nyomán szükséges és kívánatos, hogy a község lakosságának tiszta magyar s erős nemzeti érzésű egyházi és világi oktatói és vezetői legyenek.”

Az események megértéséhez nemcsak a háborús helyzetet és a román megszállást kell figyelembe venni, de éppen a hajdúdorogi egyházmegye megalakítását is ellenző Román Nemzeti Párt és az ugyancsak erős magyarországi nacionalisták erőviszonyának alakulását is.6 *

Bármi is történt azokban a hónapokban, később a község elöljárósága is a magyarság érdekeinek védelmét hangoztatva igyekezett megnyerni a felettes hatóság támogatását.

Amikor 1927. szeptember 25-én dr. Máté Gyula szentszéki ülnök, görög katolikus lelkész a püspöktől az egyházi építkezési segélyalapból a kántori és tanítói lak festéséhez 300 pengő kiutalását kérte, a segítség jótékony hatásáról írt, mert legalább látná a hitközség, hogy a magyar liturgiára való áttérés, gondolkodásuk megváltoztatása nemcsak vallás-erkölcsi téren, de anyagiak terén is előnyöket hoz.

312 ___________Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban...

5 GKPL I./l. a. 1558/979/1918.

6 GKPL 1/1. a. 682/354/1920., 574/1920.; Pirigyi István: A debreceni bombamerénylet. In: Görög katolikus Szemle Kalendáriuma az 1999-es esztendőre. Főszerk.,

Dudás László. Nyíregyháza, 1998. 55-71.