A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején

nevű kuruc kapitány életéből közöl adatokat, aki román „gerillavezér” volt a fejedelem csatáiban.* 83 84 85 * 87

A Rákóczi családról a román irodalom története is őriz adatokat.

I. Rákóczi György régi tervét valósította meg az Újszövetség románra fordításával 1648-ban. Előszavát Simion Stefan gyulafehérvári metro- polita írta. Miron Costin (1633-1691) krónikaíró részt vett a II. Rákóczi György elleni hadjáratban, s többször megfordult Apafi Mihály udvarában is. Alkalma volt megismerni Bonfini, Szamosközy műveit is, amelyeket fel is használt Feltehetően magyarul is tudott.84 Nicolae Milescu (1636-1708) művelt naplóíró európai bolyongásai után - Magyarországon keresztülutazva -, II. Rákóczi Ferenccel is találkozott.88

Visszatérve a történeti folklórhoz, megjegyezzük, hogy Bartók és Kodály már 1905-ben fonográffal a hátukon nekivágtak a Székelyföldnek. Bartók 1913-ban adja ki a Román Tudományos Akadémia támogatásával bihari román népdalgyűjteményét, és ez folytatódik az első világháború után is.86 Bartók Erdélyben a bihari és a hunyadi területeket tekintette a legősibb állapotúaknak, a legtipikusabb román népzenének.87 A magyar népzenében jelentős csoportot képeznek a kuruc énekek, a történeti énekek és katonadalok. Fentebb szóltunk már a román történeti folklór hasonló jellegéről. Kálmány Lajos a századfordulón, Kodály az 1920-as években, később pedig Lajtha László gyűjtött ilyeneket.88

Elképzelésünk lehet arról, hogy a történeti balladák, kuruc énekek és a nemzeti függetlenségi hagyományok mit jelenthettek az erdélyi magyarságnak és a határon túlra került bihariaknak. A háború következményeként hatalmasra nőtt az egyébként is erős román nemzeti öntudat A nagy magyarellenesség elhatalmasodásához hozzájárult a

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI.

_______________299

En

dre.: A román irodalom története. Bp., 1961., 29., Magyari András : Az erdélyi magyarok és románok együttműködése a Rákóczi szabadságharc idején., U.ő.: Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom. Csíkszereda,2003., 166.

83 Seres István.: Egy román „gerillavezér” a Rákóczi szabadságharcban. Adatok Fekete Vaszil kuruc kapitány életéhez. Pro Minoritate, 2002/tavasz., 181-201., A Rákóczi szabadságharc. Nemzet és emlékezet /Osiris/....i. m. 791.

84 Pálffy E.: A román irodalom...i.m. 77.

85 U. o. : 79,88-90.

8h Ortutay Gyula : Bartók Béla. U.ő.: Halhatatlan népköltészet...i.m. 223.

87 Tallián Tibor: Cantata profana - az átmenet mítosza., Bp., 1983., 79.

88 Magyar Néprajzi Lexikon. 111. k. K. - Né., Főszerk.: Ortutay Gy. Bp.: 1980., 360- 361.