A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején

gye levéltárának irataiban nem találjuk az említett felhívást, mely például Hajdú vármegye irataiban fellelhető.5 Ugyanakkor Szabolcs vármegye hasonló tárgyú átirata megtalálható Bihar megye iratai között. Bihar vármegye határozatát egyetlen szóból álló lakonikus kifejezés tartalmazza: „elfogadtatik.”6

Az eddig előadottak után úgy gondolhatnánk, hogy a forrásanyag bőséges a kutató számára, azonban csalódásunknak kell hangot adni. Bihar megye helytörténeti monográfiái meg sem említik az évfordulót - két kis községtörténet kivételével -, amelyekre majd hivatkozni fogunk. A levéltári iratanyag is feltűnően hiányos. Nemcsak a kisebb városok, mezővárosok iratanyagában nincsenek idevágó adatok, hanem a községek képviselőtestületi jegyzőkönyvei is hiányoznak ezekből az évekből. Ahol megvannak is, adatokat ott sem talál a kutató. Fellelhetők ugyan több község irategyüttesei a kérdéses évekből, de tárgyunkra vonatkozó bejegyzéseket bennük alig találunk. Még lehangolóbb tehát a kép, mint az Hajdú vármegye esetében volt. Szak- irodalmilag azonban a legmegdöbbentőbb az, hogy még az Erdély története III. kötetében sem olvashatunk egyetlen szót sem a Rákóczi szabadságharccal és a fejedelem hamvainak hazahozatalával kapcsolatos megemlékezésekről Munkánk során a levéltári töredékes anyag kutatása mellett muzeológusok és könyvtárosok, pedagógusok segítségét próbáltuk igénybe venni, nem túl sok sikerrel. Mind a szakiroda- lom, mind a levéltári forrásanyag főként az 1906-ban történt eseményekkel, a hamvak hazahozatalával és a temetéssel foglalkozik elsősorban. A szabadságharc kitörésének kétszázadik évfordulójáról jóval kevesebb szó esik. Pedig Bihar vármegyében valóban nagyarányú lehetett a szervezkedés. Erre egy későbbi adatból lehet következtetni. Rákóczi szerint 1703 júliusában a diószegi felkelők lovassága négyezer, gyalogsága pedig háromezer emberből állt. Rákóczi azt is megjegyzi, hogy a bihari felkelőket több joggal lehetett katonáknak nevezni, mint a tiszahátiakat, mert nagy részük már a török háborúban szolgált.7

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 281

5 HBML. IV. B. 902/a. 6. k. 187/4631/903., 1903. szept. 21.

6HBML. IV. B. 402. 145. k. 324/1902., 1902. június 18.

7 Erdély története 1830-tól napjainkig. III. k. Szerk.: Szász Zoltán. Bp. 1986. , II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Fordította: Vas István. Bp., 1978. (Archívum Rákóczianum. III. osztály: írók. II. Rákóczi Ferenc müvei I.) 310-311., Sipos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben. HBMLÉ XXVI11. (Szerk,: Radics Kálmán) Db.,2001., 251.