A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején

280

Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezéshez... A nemzeti függetlenségét és a polgári demokratikus reformokért harcoló tömegek ugyanúgy elhitték a Függetlenségi Párt korábbi demokratikus és nemzeti jelszavait, mint a polgárság vagy az értelmiség egy része. Láttuk azonban, hogy a nemzeti függetlenség kivívása helyett a koalíciós kormány meghosszabbította a vámközösséget Ausztriában.2 3

Valójában a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség történelmi összefüggéseinek problematikája volt az egyik fontos elméleti kérdés a szociáldemokrácia történetfelfogásában is. A dualizmuskori Magyarország társadalmi tudatában, a vezető rétegekében és a tömegekében egyaránt - többségében - a nemzeti függetlenség kérdése foglalta el a központi helyet.5

Gyakran hivatkoztak a történetírók és a publicisták a nemzeti függetlenségi eszmék erősen protestáns színezetére. A kérdést azonban - különösen a 20. század elején - árnyaltabban kell megítélnünk. A nacionalizmus katolikus változatának viszonylag késői kialakulása és jelentkezése összefügg a protestáns egyházak és a katolikus egyház közti ellentét egyik nem lényegtelen mozzanatával. Azzal, hogy a protestáns kisnemesi nacionalizmussal a Rákóczi-féle szabadságharc után több mint másfél évszázadon át szembenállt a Habsburgok monarchiájához hü , magyarságát is aulikus kötelezettségeivel egyeztető katolikus hierarchia. A Magyar Állam katolikus folyóiratról van szó többek között - stílusa ahhoz a vonulathoz kapcsolódik, amely a 48-as párt lapjainak egy részében figyelhető meg. Ebben az orgánumban a nemzeti érzület és a király iránti hűség, a függetlenség és az aulikus eszme katolikus alapon való összebékítésére vállalkoztak.4

Szerte az országban szerveződnek az ünnepségek a századelőn. Kassa városa 1902-ben leiratot küld a vármegyékhez, amelyben a Kassán emelendő II. Rákóczi Ferenc szoborhoz megfelelő adománynyal való hozzájárulást kémek. Sajnálatos dolog, hogy Bihar vármeBihari diéta 111. Szerk.: Ujváry Zoltán - Matolcsi Lajos. Db.,2001. 146., Bánkúti Imre: Néhány gondolat a trencséni csata(1708. augusztus 3.) előzményeiről és következményeiről. Folia Historica XIX. kötet 1994-1995. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Főszerk.: Kovács Tibor. Bp. 1998. 63.

2 Dolmányos István: A koalíció az 1905-1906. évi kormányzati válság idején.,Bp. 1974., 56-58., Fodor Péter : Az Országos Földmívelő Párt és lapja a Föld Népe. HBMLÉ. XVil.(Szerk.: Gazdag István) Db., 1990. 49.

3 Márkus László.: A szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez. Bp. 1963., 146.

4 Dersi Tamás: A századvég katolikus sajtója. Bp. 1973., 28-29, 109.

_____________