A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története
li épületig levő kerekített 35 km-nyi útból vízszintes volt 13,45 km, lejtett 17,6 km és csupán 4,85 km volt az emelkedő. A tengerszint feletti magasság a Dr. Vásáry menedékháznál 158 méter volt, ugyanakkor a Debrecen-Fatelepé csak a 123 métert érte el, következésképpen a szintkülönbség 35 méter volt, s ez kedvezett a beszállításnál. A pálya hosszából egyenes 25,95 km, míg kanyar 9,96 km volt.16 A guthi erdő kitermelésekor a vonalat odáig is kiépítették /25,5 km/, majd ugyanezen okból Angyal-telek rakodóig /32,3 km/ is elkészítették. A város az eredeti 15 évre szóló szerződést az eredményesség láttán először meghosszabbította a vállalkozókkal, de 1904-ben saját kezelésbe vette a „Debrecen-Guthi Vasút Vállalatot” és azt „Debrecen Városi Erdei Iparvasút” név alatt üzemeltette. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 259 További változások A viszonyok változásával a vonal építése folytatódott, közben 1939- ben megjelent egy rendelet, amelynek értelmében a gazdasági vasútak részére kedvezményes áron biztosították a benzint. Ennek hatására a város vezetősége rugalmasan a vasút nevét: „Debrecen Városi Gazdasági Vasút” névre változtatta. A gazdasági világválság idején /1929-1933/ különösen a személy-forgalom esett vissza. Előzőleg ugyanis a vasút jobb kihasználása érdekében a város 1922. január 15-én kérelmezte a korlátolt közforgalmat, amelyet 1923. február 15-én meg is kapott. Az engedély kiadása előtt azonban a minisztériumok egy ellenőrzést tartottak, s ennek során megállapították:- A sínek a támasztható igényeknek megfelelően vannak megépítve. A megállóhelyeken és állomásoknál megfelelő hosszúságú és szélességű peronok készültek.- A reviczky és a Váradi Szabó kitérők csak egy oldali bekötéssel épültek meg. Itt nem készültek mérlegek, a mérlegelést csak bent Debrecenben végzik. 16 Csobai László: I. m.
