A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története

256 Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút... készültek. A Kondoros csatorna hídját azonban 1957-ben vasbetonra cserélték ki. A vállalkozók a pályaépítéssel 1882. május 29-re elkészültek, s a műtanrendőri bejárás /ellenőrzés/ 1882. július 16-án megtörtént. Az első vonat még ugyanezen a napon Nyírmártonfalváig /eddig készült el a vonal, ez 21,5 km volt/ elindult.10 A kor szokásaihoz híven a mozdonyoknak, nem számot, hanem nevet adtak. Ez esetben az első mozdony neve „Zsuzsi” volt. A lakos­ság annyira megkedvelte ezt a nevet, hogy a létesítmény egészét, nap­jainkban is még, erről és így emlegeti, becézi „Zsuzsidnak. A pályatesten a vállalkozók takarékoskodása miatt alépítmény nem készült. A földre helyezett egymástól 0,75-1 méter távolságra lévő tölgyfaaljra - alátét nélkül -, szegelték a 950 mm nyomtávú síne­ket. Ez a nyomtáv egyedülálló volt az országban. A személyszállítás engedélyezése után tömörítették a pályát salakkal, másutt zúzalék­kal." A vasúti pályát általában a város tulajdonát képező területen ve­zették a vállalkozók, s ugyanakkor a kitermelés alatt lévő területek távolodásának megfelelően időről időre /lásd későbbiekben/ a vonalat tovább építették. Mivel annak idején az államtól megváltandó területek ára olyan nagy összeget igényelt, amilyennel a város közpénztára nem rendelke­zett, így kénytelen volt polgárainak lehetővé tenni, hogy a megváltási összeg kifizetésében részt vehessenek, s ennek következményeként magán kézen lévő birtoktestek is kialakultak. Az erdei vasút szem­pontjából különösen két polgárt /Reviczky Józsefet és Dr. Váradi Sza­bó Jánost/ említenénk. A ránk maradt források bizonyítják, hogy az 1920-as évek továbbfejlesztése során már arra is szükség volt, hogy az ő birtokaikból külön-külön 3-6 kh-nyi területet igénybe vegyen a vas­út. A birtokosok felismerve a „Zsuzsi” fontosságát /terményeik, ter­mékeik elszállítása, munkásaik hozatala/, hajlandók lettek a szükséges területeket ingyen átengedni a városnak, sőt a fővonalból birtokukhoz építendő kitérő építéséhez 70-70 ezer koronával hozzájárulni, vala­mint Reviczky a fővonal építéséhez is felajánlott 100 ezer koronát, míg Váradi Szabó csak 30 ezer koronát ígért 1920. júliusában, illetve 10 Linzbauer Tamás: I. m. 6. old. 11 11 U. ő.: 3. old. ________

Next

/
Oldalképek
Tartalom