A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

237 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. maradt a „tradicionális elit” (főnemesség, nemesség) közigazgatásban betöltött meghatározó szerepe.36 Nem lehetett kizárni a kormányzati politika megjelenését a helyi viszonyokban, amely részben a főispánokon keresztül érvényesülhe­tett. Más volt a közigazgatási apparátus társadalmi háttere is, főként a vármegyék és a városok viszonylatában. A törvényhatósági városok­ban leginkább a vagyonosabb városi polgárság vett részt a közigazga­tásban, míg a vármegyékben meghatározóan a birtokos nemesség és a nemesi értelmiség soraiból kerültek ki a tisztviselők.3 Az elmondottak bizonyítását szolgálja, ha megvizsgáljuk két törvényhatósági joggal felruházott város (Debrecen és Szeged) köz- igazgatási reformját a köztörvényhatósági törvény alapján. Debrecen és Szeged városának átszervezése közben szakmai elvárások merültek fel az egyes tisztségek betöltőivel szemben. A gyakorlat megmutatja, hogyan kezdett kiépülni a szakigazgatás a városokban. Melyek voltak azok a tisztségek, ahol elengedhetetlen feltétel volt a végzettség? Me­lyek voltak azok a pozíciók, amelyek betöltéséhez a polgárok is elvár­ták a szakismeretet és a közigazgatási feladatok ellátásában való jár­tasságot? Arra a kérdésre, hogy milyen elvárások fogalmazódtak meg a főispáni tisztséggel szemben a két városban, eltérően, a helyi viszo­nyoknak megfelelően adható meg a válasz. Az értelmiség azon az egységes véleményen volt, hogy e magas méltóság, „az önkormányzat áldásos intézménybe, amely az anyagi és szellemi jólét fejlődését elősegítheti.38 Nem volt biztos, hogy olyan főispánokat neveznek ki a városok élére, akik a helyi viszonyokat ismerik. Adódott ez abból, hogy a főis­pán a kormány bizalmi embere volt. A kinevezendő személyt ezért előre tájékoztatni kellett volna a helyi viszonyokról, a város sajátságos ügyeiről és vagyoni helyzetéről. „Csak azon orvos gyógyíthat sikere­sen, aki a bajt fölismeri; a tapogatózás, ha sokáig tart, a beteg könnyen beléhalhat a betegségébe. Aki ismerős az kezdetben is helyes irányba 36 Uő.: A dualista kori magyar állam- és jogrendszer a modernizáció fényében. In: Magyarország a (nagy) hatalmak előterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. szüle­tésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc - Majoros István - Vonyó József. Pécs 2000. 319. 37 Sarlós B.: Közigazgatás i. m. 78. 38 Db. 1871. április 17. 75. sz. Milyen főispán kell Debreczenbe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom