A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában
vényt szerezzen, mert ellenkező esetben a dualista rendszer alapjaiban került volna veszélybe.10 11 Nem csak megalkotni volt nehéz ilyen esetben a törvényeket, hanem azokat betartani is. Ezért a kormány több alkalommal bocsátott ki rendeleteket és szólította fel a helyi szerveket a törvények végrehajtására." Az autokratikus jogelv gyakorlatának jelentőségét emeli ki Péter László is, aki a jogfeladással magyarázta a rendeletek megnövekedett fontosságát. A liberális politika jelentős részeként határozza meg, hogy a jogállam kiépítésével a törvényhozás mennyiben tudja kizárni az autokratikus jogelvből származó hátrányokat. Az ellenzéki politikusok sok esetben tagadták e jogelvet. A kormány azonban a felügyeleti jogra és a szokásjogra hivatkozva mindvégig védte. Mivel pontos, részletekbe menő törvényeket nem alkottak, a kormány diszkrecionális joga egyre bővült.12 A törvényhatósági határozatok egy részét a kormánynak jóvá kellett hagynia, ami által szintén be tudott avatkozni a törvényhatóságok életébe. Sarlós Béla nagyon helyesen von párhuzamot a kormány határozatának és a törvényhatóságok döntéseinek jóváhagyása Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. _______________231 1 0 Sarlós B.: Közigazgatás i. m. 20-22. Stipta István: Törekvések a vármegyék politikai átalakítására. Tervezetek, javaslatok, törvények. Bp. 1995. 131. A dualista rendszer kialakulásának történetéhez: Somogyi É., 1981. 159-215. p. A „hevesiügy” kapcsán felmerül alkotmányossági probléma jelentősségét emeli ki Cieger András is. Cieger A:. Kormány a mérlegen i. m. 102. Sarlós Béla is a megyei ellenállás jelentősségét hangsúlyozta tanulmányában. A „hevesi-ügyet” Kossuth Lajosnak a váci választókhoz irt levele váltotta ki, amelyhez szorosan kapcsolódott Böszörményi László ellen indított sajtóper is. Sarlós Béla: A kiegyezés magyarországi jogpolitikája. Századok, 102. (1968) 977. A megyei tiltakozások következtében a kormány felfüggesztette az önkormányzatot. Gergely András: Területi autonómiák - lokális önkormányzatok a XIX. századi Magyarországon. In: Autonómiák Magyar- országon 1848-1998. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2004. 50. 11 Cieger A.: Kormány a mérlegen i. m. 82. 12 Péter László'. Volt-e magyar társadalom a XIX. században? A jogrend és a civil társadalom képződése. In: Péter László: Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és a kelet-európai történelemből. Bp. 1998. 167-171. Péter László szerint az uralkodó megőrizte kiemelkedő szerepét a kiegyezést követően is. A korona és az ország alkotmányos egyensúlya jött létre. A király felségjogainak egy részét megosztotta a parlamenttel és a végrehajtó hatalmat a felelős minisztérium útján gyakorolta. A kiegyezés elismerte az uralkodó autokratikus jogait olyan mértékben, amely nélkülözhetetlen a hatalmi egyensúly fenntartása érdekében. Uő.: Ország és királya a hatvanhetes kiegyezésben. In: Uő.: Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és a kelet-európai történelemből. Budapest, 1998. 252-262. __________________
