A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

227 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS KIÉPÍTÉSE FELÉ TETT LÉPÉSEK A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Varga Norbert A dualizmus államberendezkedésének megértéséhez elengedhe­tetlen, hogy megvizsgáljuk és elemezzük azt a politikai szitu­ációt, amelyben a közigazgatási törvény (1870:XLII. te.) megvalósult. Pontosan látni kell, miért alakult az uralkodó és a kor­mány, a törvényhatóságok és a kormány viszonya a parlamentáris rendszerben. Az önkormányzati rendszer korszerűsítése elengedhetet­len volt, de úgy, hogy be kellett illeszteni a dualizmus közjogi rend­szerébe.1 Megteremtődtek azok az alapok, amelyen elindulhatott a polgári közigazgatás kiépítése, amely magával vonta a közigazgatás „funkcióváltását”. A végrehajtó hatalom alárendelt helyzetbe került a törvényho­záshoz képest. Egyfajta jogfolytonosság jelent meg abban, hogy a kiegyezés a tradicionális jog folytatását sejtette, ami alatt az 1848. évi törvényeket kell érteni. A változások azonban nem csak ezt eredmé­nyezték, mert a polgári kormányzat beékelődött a törvényhatósági önkormányzatokba.2 Az országgyűlés 1867 márciusában elfogadott egy határozatot, amely alapján a kormány felhatalmazást kapott többek között a szabad királyi városok átszervezésére. A megyékben Deák Ferenc és a kor­mány szabályozni akarta a főispáni kijelölési jogot, hogy ezúttal bizto­sítsa a középfokú közigazgatás zavartalan működését. A városokban össze kellett hívni az 1861-es képviselőtestületet azzal a feladattal, 1 Kajtár Istvátr. A 19. századi modem magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa - Haladás - Magyarország. Bp.-Pécs, 2003. 207. 2 Mezey Barna. Államosítás és autonómia. Centralizáció és önkormányzatiság a XIX. század második felében. In: Autonómiák Magyarországon 1848-1998. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2004. 14-16. ___________

Next

/
Oldalképek
Tartalom