A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Gazdag István: Géresi Kálmán /1841-1921/

223 Tudományos irodalmunk több jeles személye felvetette, hogy Géresi Kálmán, a tudományok több területén-kiváló adottságai ellené- re-nem szerzett csillogó nevet, pedig kielégíthetetlen-mohó tudásvá­gya rengeteg ismeretet halmozott fel, de a felhasználására már nem volt ambíciója, - a siker és a hírnév nem vonzotta. A társadalmi érvé­nyesülést közömbösséggel és a humor fölényével szemlélte. Molnár Pál kemény szavakat használt, amikor leírta, hogy Géresi „... nem válhatott igazi íróvá, sem alkotó tudóssá”. E súlyos kijelentés igazát, vagy elutasítását Géresi Kálmán életműve, tevékenysége - egész em­beri mivolta adhatta meg.9 Géresi pályája nem minden vonatkozásban volt sikeres. A könyvtári munkát, - a kollégiumi gyakorlatnak megfelelően, - mel­lékállásként végezte 1896-ig. Ez a visszás helyzet hátrányosan hatott a Kollégiumi Könyvtár fejlődésére, valójában alig hozzáférhető könyv­múzeummá vált, elzárkózó, rideg magatartás közönségével szemben - a régi patriarchális hagyományok továbbélése, másrészt a vezetés el­kényelmesedésének következménye, mely a megőrzés érdekeire hi­vatkozva általában elhárította a felmerült problémákat, s legfeljebb egy szűk tanári és tudós ambíciójú ifjúsági kör számára nyílt meg. Az 1867. évi szabályozáshoz híven szépirodalmat nem is kölcsönöztek, vagy csak kivételesen.10 11 Szerencsére Debrecenben már más könyvtá­rak is kölcsönöztek (Polgári Kaszinó Könyvtára, A Felsőbb Tanulók Olvasó Egyletének Könyvtára, Polgári Kör Könyvtára, Egyleti Könyvtár, Kereskedők az Iparos Ifjak Önképző Egylete Könyvtár, Könyvnyomdászok Egylete Könyvtára, Függetlenségi Kör Könyvtára. Kölcsönkönyvtárak: Csáthi-féle kölcsönkönyvtár, Telekdi kölcsön- könyvtár. Magánkönyvtárak: Lugossy József ny. tanár magánkönyvtá­ra, Révész Imre református lelkész magánkönyvtára.) A könyvtár értelmét és értékét a nyilvánosság előtti megnyitása jelentette, - ez a kitárulkozás azonban Debrecen esetében igen csak vontatottan haladt. Géresi Kálmán már 1855-ben felvetette, hogy a főiskolai nyilvános olvasóterem nyilvános városi és olvasóterem le­gyen." A Debrecen című újság 1869-ben sürgette a nyilvános olvasó­terem létrehozását.12 1885-ben Géresi Kálmán emelte fel újra a szavát Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 9 Molnár Pál i.m. 107. o. 10 Molnár Pál i.m. 137. o. 11 Debrecen 1855. május 16. |: Debrecen 1869, szeptember 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom