A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban

A főbíró vezette a várost, ő képviselte a lakosságot az összeírok előtt, ügyelt a kommunális javakra, irányította a három földforduló használatát, később a hajdúperrel kapcsolatban is tevékenykedett. Sokoldalú munkájában az albíró (subjudex) segítette és helyettesítette; róla 1757-ben tesznek először említést, Mózes András személyében. A város vezetésében és képviseletében mellettük a tanácstagok szerepeltek. A tanácsban a fő- és albíró mellett ott találhatjuk a többi választott tanácsost is. Az 1770. évi [úrbéri] összeírás idején a következő emberek képviselték Bagamért: Főbíró Jenei János, Lakatos György, Tunyogi Mihály, Szűcs György, Vályi János, Ruszoly Péter.

A jegyzőkönyveket a város jegyzője vezette, aki azonban nem tartozott bele a városi vezető testületbe (communitas). Sajnos jegyzőkönyveikből egy szál sem maradt az utókorra. A város jegyzője volt: Bodványi József (1723), Kovács Ferenc (1730), Nagyidai István (1740).”20

A 19. század első felét illetően az 1848. évi forradalom 150. évfordulójára pedig leginkább a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában a bagaméri református egyházközség presbitériumi jegyzőkönyveiből meg csak a következőket lehetett összegyűjteni.

„A helységben egymás mellett egy jobbágy- és egy nemesközség volt. A jobbágyközségnek külső és belső elöljárósága (tanácsa) volt, élén a főbíróval; a nemesi községet a hadnagyi szék vezette, élén a nemesek hadnagyával. Mindkettőnek szoros kapcsolata volt a református eklézsia presbitériumával, melyben a főbíró, a hadnagy és a - mindkét községet kiszolgáló - jegyző rendszeresen megjelent. A bíróválasztás - bírótétel - s az elöljárók megválasztása évente történt. A földesurat megillető jelölési jog 1848-ban törvény szerint elenyészett; a felügyelet kizárólagosan a vármegyéé maradt, amely ezt a szakasz-szolgabíró útján gyakorolhatta. 1848. december 23-án egy ottományi eset kapcsán a vármegye elvileg is kimondta: a községeket helységenként

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 185

20 Ruszoly József: Bagamér múltja (X1II-XVI1I. sz.). Helytörténeti pályázat, kézirat. Debrecen, 1958. 12-13.; kivonatosan ugyané címmel: Helytörténeti dolgozatok. Az 1958. évi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny díjnyertes dolgozatai. Szerk. SZABOLCS Ottó. Tankönyvkiadó, Bp., 1959. 77-103., különösen: 88. Vö. Bársony István-Papp Klára-TakácS Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében I. Az érmelléki és a sárréti járás. Debrecen, 2001. 31-33.; ismertetésem: Bagaméri Krónika 2002/3-4: 58-60.

__________________________________