A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban
perek vitetnek az úriszék mellőzésével a megyei törvényszékre fellyebb, a többi megnevezett mezővárosok és helységek mindennemű, általuk elitéit pereket az úriszékekre fellyebbezvén”. Táblás jegyzékeket is készítettek, melyben „e megyében tartani szokott minden vásárok hellye s napjai foglaltatnak” (9. mell.). A vármegyei közgyűlés e jelentést, melyet a helytartótanácshoz kellett fölterjészténi, 1847. augusztus 2-án azzal a módosítással fogadta csak el, hogy a „rendezett tanátssal bírhatásnak az azzal együtt járó bírói foglalatosságok véghez vitele tekintetéből legfőbb kellékül az értelmi kifejlődést tartsák”. Mivel Nagybáród, Feketetó, Beél, Sarkad és Széplak mezővárosokat „az értelmi kifejlődésnek olly pontján állónak nem tekintik, melly megkívántatik egy rendezett tanátssal ellátott község bírói eljárásaira nézve”, ezért ezek kihagyásával csak a többieket terjesztik föl a helytartótanácshoz. Belényest külön is kiemelték.1 A jegyzőkönyv hitelesítésnél a közgyűlésben a kihagyott mezővárosok közül Sarkadnak az érdekében emelt szót valaki; „előadván, hogy Sarkad mezővárosa, mellynek mind népessége, mind a szomszéd Békés megye szélén fekvése és a hozzá közel eső nagyobb kereskedéssel bíró hellyekbeli érintkezése s értelmi kifejlődése is méltán igényelnék azt, hogy e mezőváros is” rendezett tanácsú legyen. A közgyűlés ezt el is fogadta.2 Amint a kiküldöttek 1848. május 31-i jelentéséből kitűnik, az iratok, melyek időközben elkallódtak, az „egykori Helytató Tanáts előtt is megfordult”-ak. Onnan mindenképpen visszakerültek, ám a leggondosabb kutatással sem lehetett a megye levéltárában nyomukra bukkannunk. A közgyűlési jegyzőkönyvek is hallgatnak róluk, amiből csak arra következtethetünk, hogy a kormányszéki válasz sem kerülhetett a megye közönsége elé. Az 1848. május 31-i jelentésből kitűnően a már korábban is szabadalmas Kismarja, Nagyvárad [Várad- Ujváros!], Váradolaszi és Belényes mezővárosokat a helytartótanács elismerhette rendezett tanácsúaknak. Mihályfalva - Érmihályfalva! - joghelyzete azért kelthet bizonytalanságot, mivel az 1848. évi anyagainkban már nem fordul elő.3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. __________ 169 1 HBML Bihar vm. jkv. 1847: 3738. : HBML Bihar vm. jkv. 1847: 3739. 3 Utána a Magyar Országos Levéltárban (OL) kutatok tovább. — E helyütt köszönöm meg tanitványaimnak — Antal Tamásnak és Varga Norbertnak —, hogy — a nevét meghazudtoló — „maradandóság városából” szegedi Alma Materembe —
