A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 165 Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban z 1848/49-i forradalom másfél évig elhúzódó 150. évfordulója megemlékezesek sorozatát indította el. Ezek utána az ezredéves ünnepségekkel folytatódtak. Az évfordulóknak ez az egymást érő sorozata bennünket, kutatókat is munkára serkentett.* Magam éppen a Bihar vármegyében 1848-ban tartott első, népképviseleten alapuló országgyűlési képviselő-választások iratai után kutattam a Magyar Országos Levéltárban, s mondhatni véletlenül, figyeltem töl a mikrofilmre vett belügyminisztériumi mutatókönyv „pörgetése” közben falunk, Bagamér nevére. A kikért iratok meglepetésemre arról tanúskodtak, hogy helységünk részese volt annak a Bihar vármegyei kísérletnek, amely a fejlettebb községeknek rendezett tanácsúak- ká tételére irányult. A minisztériumi iratokat a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban a megyeiekkel szembesítve bontakozott ki előttem mindaz, ami ez ügyben 1848. május eleje és szeptember 18-a között történt. Rendezett tanacsu község. A hazai települések a középkor óta három - jogilag jól elhatárolható, természetesen az évszázadok során némileg változó - fő kategóriába tagolódtak; ezek: 1. a falu (villa), 2. a mezőváros (oppidum) és 3. a szabad királyi város (civitas). Míg az 1. és 2. földesúri joghatóság alatt állott, a 3. - mint pl. 1694 óta Debrecen - csak a királynak volt alárendelve, mi több: a szabad királyi váKiss János (1791-1857) emlékének Ruszoly József Jelen tanulmány a Mezővárosaink jogélete a 18-19. században című konferencián (Szeged, 2003. november 13.) elhangzott előadás jegyzetekkel ellátott változata.
