A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI.

15

Megjegyzések a középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez

Blazovits László

A középkori ember a maga társadalmát nem előre meghatározott rendszer szerint egységes szerkezetbe foglalva építette fel. Jóllehet alapvető elveket követett, azonban ezek alól számos kivételt, és kibúvót keresett. Gondoljunk csak arra, hogy a szokásjog és a jus commune (közös jog) szabályai alól hány ember és embercsoport, közösség kapott mentességet privilégiumok formájában. Hogy a források ábrázolta színes kavalkádban el tudjunk igazodni, és a korhoz valamennyire közel jussunk, továbbá megértsük azt, ahhoz a tudomány későbbiekben rendszerező elveket és struktúrákat alkotott. A magyar középkori várostörténet összefoglalása, a benne eligazodás sem lehetséges efféle rendszerező elvek nélkül. Az utóbbi időben Kubinyi András tett arra kísérletet, hogy a középkori magyar városok tarka erdejében ösvényeket vágjon, amelyeken haladva a tájékozódni vágyó olvasó vagy kutató helyes útirányokat találva magának biztonsággal eligazodhat.1

Walter Christaller, Denecke, Major Jenő és mások kutatásai nyomán a városi funkciót betöltő településeket az általa számításba vett tíz centralitási kategória alapján osztályozta, amelyek eredményeképpen a városok hét csoportját határozta meg.2 A kategorizálásban — mint maga mondja — csak bizonyos mértékben vette figyelembe a városok jogi helyzetét,3 éppen ezért a témához később visszatért.

1 Kubinyi András: Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Szeged, 2000. 10., 13-15.

2 Kubinyi András 2000. 16.

3 Uő: „Szabad királyi város” - „királyi szabad város”. In: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv I. Bp„ 2006. 51.

___________________________________