A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Petró Leonárd: Az érmelléki nemesség vagyoni tagozódása

b) Az úrbéri telkeket telekszám szerint minden osztályozás nélkül vették rovás alá, „mivel az ezek utáni földesúri járandóság semmi tetemes különbséggel egybekötve nincsen ” c) A majorsági szántókat és réteket, valamint a pusztabeli birtokokat három kategóriába sorolták aszerint, hogy a földek fekvé­se és minősége mennyi jövedelmet biztosított gazdájának: Az első osztályba a váradi, a sárréti az érmei léki és a szalontai járások sík vidékeinek termékeny földjeit sorolták; A másodikba az agyagos és homokos soványabb földek kerültek; A harmadik osztályban pedig a hegyes vidékeken fekvő földek találhatók. d) A szőlőket hasonlóképpen sorolták három kategóriába: Az elsőbe az általában bővebben termő s könnyebb munkálatú kerti szőlők kerültek; A másodikban találhatók az egész érmelléki, a váradi és a Berettyó menti szőlők; A körösvölgyi a laksági és a margitai hegyláncon lévő hegyi szőlők képezték a harmadik kategóriát. e) Az erdőket szintén különbözőségük, s a belőlük számlázó haszon szerint sorolták kategóriákba: Első osztályúnak tartották a sárréti és érmelléki járás er­deit és a Debrecen környéki erdőket; A váradihoz közelebb eső tűzi faizásra használhatók ke­rültek a második osztályba; A távolabbi területek kereskedésre alkalmas erdeit a harmadik kategóriába sorolták; A negyedik osztályban a távolabb eső, s csupán makkol- tatásra alkalmas erőbirtokok találhatók. A bizottság javaslatait némi változtatással emelte határozattá a köz­gyűlés: az erdőbirtokokat csak három kategóriába sorolták, s a hozzá­járulás alapját kiterjesztették a malombevételekre és a regálé jöve­delmekre is. Bihar vármegye 1848 előtt öt járásra volt felosztva. Ezek kisebb közigazgatási egységekből ún. aljárásokból álltak. A dikátorok ezek­ben az átjárásokban, a városokat, falvakat és pusztákat bejárva össze­Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. _________ 145 sz eírás alkalmával is ugyanezeket a társadalmi csoportokat írták fel. Vő.: Gyalokay Jenő: Biharvármegye és az utolsó nemesi insurrectio. Nagyvárad, 1902. pp. 6-7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom