A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ónodi Magdolna: Kaba

„A községi pecsét körirata „Hajdú Kaba városa pecsétje 1705.” „Általunk legrégebbről ismert pecsétnyomója 1705-ben készült, amelynek lenyomatát az úrbéri felméréshez készült kilenc kérdőpontról ismerjük. Ennek körirata sajnos csak részben olvasható a következőképpen: HA1D ... CSETI + 1705. Ez szinte bizonyosan Hajdú Kaba pecséti-t jelenthet, annál is inkább, mert más forrásokból is tudjuk, hogy a kabaiak előszeretettel használták településük jelzőjeként a hajdú szócskát, amely összefüggésbe hozható a hajdúszabadságért folytatott szívós küzdelemmel. A köriraton belül heraldikailag balra álló élével jobbra forduló ekevas látható, felette kardot tartó jobb kar, heraldikailag bal oldalon pedig három búzakalász...” „A pecsét címerképe tehát jól tükrözi a mezőváros mezőgazdasági jellegét.”8 9 10

Hajdú-Bi har Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 121

Meteorit

„Érdekesnek tartom itt felemlíteni, hogy 1857-ben április hó 15-én esti 10 óra tájban egy 7 font nagyságú lebkő esett le Kaba mellett, mely arról nevezetes, hogy szerves anyagokat is tartalmaz.”11 „Kaba nevezettségei közt első helyet foglal el az a 4-edfél kiló súlyú meteor (égikő, lebkő), mely 1857. április 15-én esti 10 óra tájban esett le a határban.”12

„1857 április 1 5án Kaba határában meteorkő hullott le, amely a benne felfedezett szerves anyagok folytán a tudományos világ érdeklődését vonta magára. A meteorkövet a községi elöljárósága a debreceni Kollégiumnak adományozta és ma a gimnáziumi szertár egyik legértékesebb tudományos kincse.”13

„Kaba egyszer már belekóstolt a hírnévbe. Mennybeli okokból. Százhúsz éve 1857 áprilisában a tudósítások arról számoltak be ugyanis, hogy 15-én késő este hullócsillag zuhant le a határban. Kiderült aztán, hogy a „dinnyécske nagyságú” meteorit különös figyelmet érdemel.

8 Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye. Hetedik évfolyam: 1873. Budapest.

9 Osváth Pál: Bihar vármegye járása leírása. Nagyvárad, 1875.

10 Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei. Hajdúböszörmény, 1991.

11 Hajdú megye leírása. Szerk.: dr. Varga Geiza. Debrecen, 1882.

12 Csurka István: Hajdú megye földrajza. Debreczen, 1924.

13 Vármegyei szociográfiák XII: Debreczen sz. kir. város és Hajdú vármegye.

Szerk.: Csobán Endre, Bp., 1940.

_________________________________________