A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 113

" . „ —rrr^"" 11' . "■ " 1 ......

pesti szerződés utal. " Az előbbi, néhai Szepessy Ferencné Péchy Johanna 1867. július 8-án aláírt végrendeletében említi testvérbátyját is, akire ötszáz forintot testált, és az okiratba belefoglaltatta, hogy annak egyik példányát „Mélt. Péehy Ferencz úr” kezébe tegyék le.* 124

A harmincas évek derekán Széchenyi ismét érintkezett a Fries grófok egyikével, nevezetesen Moritz Fries-zel. Titkárához, Tasner Antalhoz (1808-1861) Pozsonyból írt leveleiben kétszer is megemlítette, hogy levelet kapott a bécsi bankártól, aki valamelyik ismerősét ajánlotta a gróf figyelmébe.125 Néhány esztendővel később, 1840. június 28-án üzleti ügyben ő kereste meg a pénzembert126, aki egy hónap múltán, július végén egy éjszakára Széchenyi Istvánék vendége

MOL P 339. C. 1. A szerződés 1853. március 12-én kelt. Péchy Johanna a néhai Szepessy Ferenc (? 1850) felesége volt; N. Szepessy Béla: A négyesi Szepessy család leszármazása, 3. In: Turul, 1893. 4. sz. 195-197. p. Péchy Amália (1796-?) első férje az egykori huszárkapitány, Heves megyei táblabíró, Németh János volt; Kempelen B. i.m. 7. köt. Budapest, 1913. 450. p. A második, a szóban forgó szerződés tanúsága szerint Fräss György (egy másik iraton Fraas alakban szerepel). - Az asszonyok a birtokaik egy részét (így az álmosdit is) kedvezményes áron eladták egyik ígéretes unokaöccsüknek, Péchy Petronella (Ivánka Lászlóné) valóban jeles karriert befutó fiának, Ivánka Zsigmondnak (1818-1902), aki a reformkorban ellenzéki követ, majd Kossuth Lajos emigráns társa, a dualizmus korában többször is Hont vármegyei képviselő volt; Szinnyei J. i.m. 5. köt. Budapest, 1897. 220-221. has. - Az ötvenes évtized végén összeállított statisztika szerint a Péchyek álmosdi részbirtokai az előző esztendőkben tovább aprózódtak vagy eladták azokat, mert ekkor már egyetlen száz katasztrális holdon felüli birtok sem volt a település határában, a Péchyek és Ivánka Zsigmond neve az érkeserűi, érsernjéni, érselindi és a berettyóújfalui földbirtokosok között található; Fényes Elek: Magyar- ország statisztikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból. Részletes és kimerítő leírása az egyes vármegyéknek, s azokban a 100 holdnál többet bíró birtokosoknak, és földjeik mennyiségének, a szolgabírói járások szerint az egyes városoknak, mezővárosoknak, faluknak és pusztáknak, az utolsó posta feljegyzésével. 1. köt. Pest, I860. 399-431. p., 443-444. p. (ez az utóbbi két oldal szól Almosdról). - Az imént említett gépiratos kivonat utal egy 1858-ban Ivánka Zsigmond ellen folytatott perre, amelyet Péchy József mint Péchy Ferencné engedményese indított. Az eredményt nem jelzi; HBML IV: B. 456/d. 27.d. (Reszeghy-hagyaték). A felperes a Péchy-házaspár második fia.

124 MOL P 339. C I.

I2" Gróf Széchenyi István levelei. 2. köt. Budapest, 1890. 190. p. (1835. november 28.), 298. p. (1836, kelet nélkül).

126 Körmendy Kinga: A Széchenyi-gyűjtemény K 163-K 311. Budapest, 1976. 182. p.: Széchenyi István egyesületi és vállalati ügyekben írt leveleinek másolati könyve, 1836-1844. 3. (a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának jelzete: K 210/3).

______________________________________________________________