A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

megszégyenítő visszahívást, önként lemond.109 Szeptember 7-én utol- jára még felszólalt ugyan a pozsonyi alsótábla kerületi ülésén110, ám Pest megye szeptember 8-án tartott közgyűlésén már ismertették a leköszönő levelét. Az elnöklő Földváry Gábor ügyetlen viselkedése miatt egy ideig kétséges volt ennek elfogadása, de a liberális ellenzék sem akarta tovább feszíteni a húrt, és végül ennyi engedményre hajlandóságot mutatott. Péchy helyett rögtön megválasztották a jeles írót és közéleti férfiút, Fáy Andrást (1786-1864), aki a reformtábort erősítette."1 A megegyezésen őszinte szívvel munkálkodó és barátja irányában igencsak jóindulatú Széchenyit még annyiban érintette a kudarc, hogy egyik rosszakarója, Császár Ferenc (1789-1850), a királyi tábla ülnöke megvádolta a kormányzatnál vagy a nádornál, hogy nem tett meg minden tőle telhetőt.112

A bihari földbirtokos politikai karrierje egyelőre véget ért. Cserébe viszont elnyerte a császári és királyi kamarás címet."3 Majd az önkényuralom időszakában, 1856-1859 között ő volt Pest-Pilis vármegye császári biztosa, megyefőnöke114, és ezzel a szerepvállalásával igazolta hajdani megbuktatod.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 1 11

109 Gróf Széchenyi István naplói. 4. köt. (1830-1835.) Budapest, 1934. 601. p. - A hátterét illetően részletesebb feltárásra váró ügyet röviden említi Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1830-1836 közt Történeti bevezetés. In: Gróf Széchenyi István naplói. 4. köt. (1830-1835.) Budapest, 1934. XVI. p., továbbá ugyanő a napló negyedik kötetének 597. és 599. oldalán olvasható lábjegyzetében. Szélesebb történeti összefüggésben: Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora, 1815-1847. Budapest, 1897. (A magyar nemzet története, 9.) 371. p.

110 Kossuth L. i.m. 5. köt. Budapest, 1961. 38. p.

111 Gróf Széchenyi István naplói. 4. köt. (1830-1835.) Budapest, 1934. 601. p. (1835. szeptember 8. és szeptember 9.); Gróf Széchenyi István levelei. 2. köt. Budapest, 1890. 109-110. p. (utóirat a József nádorhoz szeptember 7-én intézett levélhez). - Fáy András 1835. szept. 24-én jelent meg először a pozsonyi alsótáblán; Kossuth L. i.m. 5. köt. Budapest, 9161. 82. p. — Fáyval szeptember 8-án a közgyűlés letétetett egy régi esküt, ráadásul magyarul, ezért a hatalma csúcspontján lévő Reviczky Adám kancellár a vármegye ellen eljárást kezdeményezett az uralkodónál. József nádornak komoly erőfeszítésébe került az újabb botrány megakadályozása. Minderről: Ballagi G. i.m. 286. p.

112 Gróf Széchenyi István naplói. 4. köt. (1830- 1835.) Budapest, 1934. 604-605. p.; az intrikusról: Viszota Gyula lábjegyzete: uo. 604. p.

113 Egy 1841-ben kelt bihari iraton már ez a titulus szerepelt: HBML IV. B. 456/d. 27.d. (Reszeghy-hagyaték). Lásd még: Viszota Gyula lábjegyzete: Gróf Széchenyi István naplói. 6. köt. (1844-1848.) Budapest, 1939. 390. p.; Vajda M. i.m. 187. p.

111 Dedek-Crescens L. i.m. 308. p.; Gárdonyi A. i.m. 301. p.

_____________________