A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

ebben minden bizonnyal jelentékeny mértékben közrejátszott apja hírneve és tekintélye. A tanácskozások kezdete előtt az álmosdi kúriáján tartózkodott (nyilván az őszi betakarítást felügyelte, irányította), itt találkozott vele rokona, a szatmári követként Pozsonyba utazó Kölcsey Ferenc.91 92 A diéta székhelyén többször találkoztak Széchenyivel - már amikor a gróf gyakori utazásainak szüneteiben egyáltalán jelen volt. Itt, az országgyűlés városában öntötte formába Széchenyi István végrendeletét; az 1833. április 27-én kelt okmányt számos, összesen harmincnégy követtel és főrenddel aláíratta, vagyis hitelesíttette. Köz- tűk volt péchújfalusi Péchy Ferenc is.

Ez utóbbi gyakran felszólalt az alsótábla kerületi és országos ülésein. Eleinte a vármegyei utasítás93 szellemében a sérelmi ellenzékkel együtt lépett fel94, bár már ekkor is feltűnt szokatlanul nyers megnyilatkozásaival95, például 1833. január 30-án a ruszinokról és az oláhokról (románokról) úgy vélekedett, „hogy azok kevéssel külömböznek [sic!] a barmoktól.”96 Majd fokozatosan hangot váltott: előbb csak alig érzékelhetően, később aztán mind határozottabban és keményebben a kormánypárt mellett foglalt állást, többször eltért a követi instrukciójától és vármegyei társával szemben szavazott.97 * Egyre szélsőségesebb udvarpárti és nemegyszer meggondolatlan kijelentéseivel, kihívó magatartásával mihamar szembekerült a többséget alkotó ellenzéki követtársaival, némelyiküket a nyilvános vitában kioktat108 Bényei Miklós: Széchenyi István, az álmosdi keresztapa

Az első követ Dubraviczky Simon (1791-1849) első alispán volt; közéleti pályájáról: Benkó Imre: A Dubraviczky-család története, 2. In: Turul, 1914. 95-102. p.

91 Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló. Budapest, 2000. 10. p.; vö. Völgyesi Orsolya jegyzete: uo. 272-273. p. (ő november végére teszi a találkozás időpontját).

92 Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez, 1808 - 1860. Budapest, 1943. 1. köt. 170. p. A végrendelet szövege: 167-170, p.

92 Dedek-Crescens L. i.m. 392-393. p.

94 Kölcsey F. im. 106., 146-147., 183., 219-220. p.; Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások, l.köt. Budapest, 1948. 13., 16., 21., 42., 44., 47., 52., 55., 61., 64., 66.,

70., 74., 78-79., 84., 87., 92-93., 96., 103., 137-139., 155., 206., 208., 415-416.,

520., 611. p., 2. köt. Budapest, 1949. 12., 24., 4L, 79. p.

95 Kölcsey F. i.m. 150. p.

96 Kossuth L. i.m. 1. köt. Budapest, 1948. 139. p.

97 Kossuth L. i.m. 1. köt. Budapest, 1948. 53-54., 58., 321. p., 2. köt. Budapest, 1949. 398-399., 457., 553., 629., 678. p„ 3. köt. Budapest, 1949. 270., 277-278.,

491., 515., 517., 520-521. p., 4. köt. Budapest, 1951. 271., 343-344., 380., 496., 525526., 599-600., 602., 616. p.