A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

1831. augusztus 13. ; róla sem tudjuk, meddig élt. Széchenyi kereszt- lánya után Péchy Ferencné még két kislánynak adott életet. Karolina Antónia 1833. június 22-én - tehát csaknem tíz esztendővel később, mint Stefánia - látta meg a napvilágot74; elhunytának dátuma ismeretlen. A hatodik gyermeknek, Rozáliának sem a születési helye, sem az ideje nem ismert. Kempelen Béla genealógiai adattárában viszont megtalálható, hogy mikor és hol halt meg: Érsemjénben, 1834. augusztus 19-én.78 79 80 Az időpontot összevetve az előző kislány születésnapjával, feltételezhető, hogy csak néhány napot vagy hetet élt.

Széchenyi irataiban - sem naplójegyzeteiben, sem leveleiben, sem más dokumentumokban - sehol sincs közvetlen utalás keresztlányára. Péchy Stefánia majdan egy bihari birtokos nemes, Gaszner Nándor felesége lett81; az eddig előkerült forrásokból nem derül ki, mikor halt meg, és voltak-e gyermekei. A Péchy-család és a közéleti, politikai pályára lépett gróf barátsága azonban nem szakadt meg.

A hetvenedik életévén túl lévő, de még mindig rendkívül aktív családfővel, Péchy Imrével Széchenyi a hosszú idő elteltével ismét összehívott pozsonyi diétán ismerkedett meg közelebbről. Naplójában többször is említi az akkor Pest megyei kormánypárti követ nevét. 1825. október 5-én és 14-én, majd november 16-án az alsótábla kerületi (azaz nem hivatalos) üléseiről szólva nemzeti érzülettől áthatott, ám a napirenden lévő sérelmi ügyekben óvatos, az uralkodó és az udvar direkt bírálatát mellőző beszédeire célzott.82 November 17-én személyesen tárgyalt az öregúrral.83 Talán a Széchenyi István két héttel korábbi nemes lelkű és nagyvonalú felajánlása nyomán előtérbe került tudós társasági eszme gyakorlati kivitelezéséről beszélgettek; a magyarországi református egyház világi vezetője ugyanis sokat segíthetett a protestánsok megnyerésében. Mindketten tagjai voltak annak

106 Bényei Miklós: Széchenyi István, az álmosdi keresztapa

78 Az Álmosdi helvét hitvallású egyház keresztelési Anya Könyve (1820-1853). - Kempelen Béla (i.m. 8. köt. 244. p.) Keresztély Antal néven (vagyis az első név magyarosított alakjával) említi.

79 Az Álmosdi helvét hitvallású egyház keresztelési Anya Könyve (1820-1853); Kempelen Bélánál (i.m. 8. köt. 244. p.) július 22. szerepel, nyilván elírás folytán.

80 Kempelen B. i.m. 8. köt. 244. p.

81 Kempelen B. i.m. 8. köt. 244. p.

82 Gróf Széchenyi István naplói. 2. köt. (1820-1825.) Budapest, 1926. 620., 630., 650. p. Péchy Imre október 6-án előterjesztett fogalmazványáról a gróf beszédeinek kiadásában esik szó: Gróf Széchenyi István beszédei. Budapest, 1887. 20. p.

83 Gróf Széchenyi István naplói. 2. köt. (1820-1825.) Budapest, 1926. 651. p.