A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

ilyenkor ugyanis az egyik fél reverzálist adott, vagyis kötelezettséget vállalt, hogy az apa - fiúk esetében -, illetve az anya - lányok születésekor - vallásában nevelik az utódot.53 A Fries család ugyanis - ritka kivételként az osztrák arisztokraták körében - református vallású volt.54

Felvetődhet az a kérdés is, hogy a két keresztszülő egyáltalán jelen volt-e a keresztelésen, vagy csak bejegyezték a nevüket (amire akkoriban gyakran volt példa). Nagy valószínűséggel állítható, hogy mindketten ott voltak az álmosdi református templomban.55 56 Annamarie Fries feltehetően az édesanya testvére (asszonyneve nem ismert) már hamarabb, a terhesség utolsó heteiben vagy napjaiban megérkezhetett, de az sem zárható ki, hogy éppen őt kellett megvárni. Esetleg Péchy Ferenc volt távol valamilyen hivatalos úton, és az apának mégiscsak illett ott lenni lánya keresztelőjén. Széchenyi István ekkoriban Diószegen tartózkodott, tehát alig egy magyar mérföldnyire (mintegy tizenegy kilométernyire)55 Álmosdtól. Egy olyan kiváló lovas, mint a gróf - aki fiatal korában egyébként is szeretett lovon közlekedni - számára aligha okozott gondot e csekély távolság megtétele; még az ünnepi ebéddel együtt is fél nap alatt megjárhatta az utat. Ezekben a napokban egyébként ritkábban írt a naplókönyvecskéjébe: augusztus 18-án és 24-én, majd jókora szünettel szeptember 6-án.57 Sem a Péchy-házaspárról, sem a keresztelőről nem ejtett szót. Sokkal inkább a bécsi hírekre figyelt, és a huszárezred hamarosan kezdődő (a közeli, Bihar megyei Derecskén tartandó) őszi hadgyakorlata, és főleg a regiment távozása, Galíciába vezénylése foglalkoztatta.58

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 101

53 Idegen eredetű vallási szavak és fogalmak szótára. Összeállította: Bölcskei Gusztáv, Lenkey István. Debrecen, 1991. 82. p.; Magyar történelmi fogalomtár. Szerkesztette: Bán Péter. 2. köt. Budapest, 1989. 143. p.

54 Genealogisches Taschenbuch der deutschen gräflichen Häuser auf das Jahr 1840. Gotha, 1840. 191. p.

55 S ha ez valóban így volt, korrekcióra szorul e sorok írójának az a megállapítása, hogy a gróf 1846. augusztus 9-én Debrecenben volt először református templomban, ott hallott először kálvinista prédikációt a Nagytemplomban. Vö. Bényei Miklós: Széchenyi István és Debrecen. Tények és dokumentumok. Debrecen, 1997. 176. p.

56 A távolságról: Vajda M. i.m. 36. p.

'7 Gróf Széchenyi István naplói. 2. köt. (1820-1825.) Budapest, 1926. 396-398. p.

Vö. Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona II. rész. (1823.) In: Hajdú- Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXllI, Debrecen, 1996. 109-113. p.

_____________