A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 89 Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi TÖRTÉNETÉBŐL - A „BARANYI-PER” Baranyi család XVIII. századi történetét, illetve a társadalmi/gazdasági pozícióját alapvetően két tényező: a török kiűzése és a Rákócziszabadságharc utáni állapotokhoz való alkalmazkodás határozta meg. Nem véletlenül, hiszen ezen két esemény alatt tanúsított magatartás alapvetően alapozta meg az egyes nemesi családok jövőjét. Ki ügyesebben (mint a Baranyi család több tagja is), ki kevésbé ügyesen, ki pedig kifejezetten rosszul élt a kínálkozó lehetőségekkel. Ez utóbbi esetben kézenfekvő a Zólyomi családot említeni, mert a Baranyi család tekintélyét gazdaságilag is alátámasztó és részben megteremtő micskei uradalmat a Zólyomi családtól kobozták el a Thököly mozgalomban való részvételért. A tárgyalandó korszakban, amikor az ország egész területe egységesen Habsburg fennhatóság alá került és megszűnt az ország többközpontúsága, a gazdasági irányítás hatékonyabbá tétele érdekében megkezdődött az ország erőforrásainak számba vétele, valamint a kamarai ellenőrzés szigorítása. Kezdetben a fegyvervált- ságot megfizetni nem tudók, később a Rákóczi-szabadságharcban szerepet vállaló birtokosok többségének forogtak veszélyben a javai. Ezenkívül a pozícióiban megerősödő katolikus egyház is nagy ütemben fogott hozzá egykori birtokainak visszavételéhez. Az udvar hűségére térők, illetve visszatérők megpróbáltak a politikai és a gazdasági hatalomból minél nagyobb részt megszerezni, a megszerzettet tovább növelni. Ezen körbe két fő típus sorolható, az elsőbe a birtokot és a megyei/országos befolyást megtartani, a másodikba az ezeket az előnyöket megszerezni kívánók tartoznak. Ez utóbbi kategória tagjai közé sorolhatjuk a Baranyiakat is, akik szinte a teljes ismeretlenségből tűntek elő, s nőtt töretlenül hatalmuk a XVIII. század folyamán. A család1 egy testvérpár révén szerzett nemességet, ők voltak: Mihály és László. Címeres nemeslevelet Baranyi László (I. László) 1642-ben, Abaúj vármegyében kapott. Ennek az I. Mihálynak két fia született: II. Mihály és I. György2. A 1 Nagy Iván “Bihar megyei előkelőbb nemes családként” említi őket. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. k. Pest 1865. 2 A család két fő ága közül az egyikbe II. Mihály, a másikba az I. György utódai tartoznak. Szerdahelyi Zoltán [. A Baranyi család
