A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
20 összeszedni, a másik pedig Perényit, mint püspököt és főispánt felszólította, hogy július 2-án az egyházi és megyei zászlóaljakkal Tolnán legyen. Perényi miután a haditanácsban döntöttek az ütközet felől, javasolta, hogy Brodaricsot küldjék Rómába, hogy ott húszezer magyar vértanú szentté avatását kérelmezze, mert a csata napján annyian fognak meghalni Krisztus hitéért. Amint ismeretes Perényi is ott veszett a mohácsi síkon.116 117 118 119 Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik A humanista Perényi Perényi humanista nevelésben részesült. Apja reneszánsz főúr volt, anyja Báthory Borbála az ecsedi vár építtetőjének Báthory Andrásnak a lánya. Báthory Borbála testvérei pedig a nyírbátori stallumok donátorai.117 Perényi szűkebb környezetéhez tartozott „Szatmári csoportjából” Magyi Sebestyén váradi kanonok és Philippus Albaregalius váradi főesperes. Mindhármukat jól ismerte Celio Calcagnini, Ippolito d’Este udvari embere.118 Sajnos Perényi levelei nem maradtak fenn, de azokban minden bizonnyal megnyilvánult humanista műveltsége, ugyanis írásainak művészi stílusát Calcagnini és Brodarics is dicséri.119 Perényi kedvelte a latin klasszikusokat, könyvtárában Diodorus, Seneca, Vergilius müvei egyaránt megtalálhatók voltak.120 Könyvtárának egyetlen darabja maradt fenn, egy Missale, mely a magyar reneszánsz miniatúrafestészetnek és a budai műhelynek egyik legjelentősebb terméke. A Missale 1498-ban Pap János budai könyvárus költségén Johannes Emerius Spira velencei nyomdájában készült. A budai királyi miniatúraműhelyben festették 1522- ben, Perényi első miséjére.121 A sokféle stílusirány az olasz kánonoktól való eltérések magyar mester kezére vallanak. Fennmaradt még Perényi pásztorbotja, mely 1526-ban készült és valahogy elkerülte az egyházi kincsek 1526. évi beszolgáltatási kötelezettségét. A pásztorbot stílusában gótikus és reneszánsz elemek vegyülnek. A kétféle stílus ötvözése Balogh Jolán szerint váradi ötvösre vall, aki a pásztorbotot a belényesi püspöki bánya ezüstjéből készítette.122 116 uő.: 375-377. 117 Balogh J.: Erdélyi r. 56. 118 Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása - Magyar humanizmus. Budapest, 1988. 213. 119 Balogh J.: Erdélyi r. 195-196. 120 Bunyitay V.: i.m. 370. 121 Balogh J.: Varadinum I. 34-35. 122 uö.: Varadinum I. 37.
