A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik

19 Váradon. A váradi kőfaragókat a püspökön kívül a humanista kanonokok is foglal­koztatták.106 Thurzó humanista összeköttetései, valamint rokoni kapcsolatai állandó szellemi érintkezésben tartották Váradot a budai központtal és az olasz humanisták­kal. Thurzó kapcsolatban állt Aldus Manutius velencei nyomdásszal, 1501. decem­ber 20-án kelt levelében megírta neki, hogy ő és Szatmári mennyire örültek a Vergi­lius és Horatius müveiből készült zsebkiadásnak, mert így kedvenc klasszikusaikat séta és udvari szolgálat közben is olvashatják. Thurzó régi barátságukra hivatkozva arra kérte Aldus Manutiust, hogy Cicero leveleit adja ki ilyen formában.107 Aldus teljesítette kérését és amikor Thurzó 1502-ben II. Ulászló követeként Velencében járt, Cicero „Epistolae familiares” c. zsebkiadását ajánlotta neki.108 Aldus Manutius 1513-ban Cicero epistuláinak egy újabb kiadásával áldozott emlékének, melynek előszavában siratja Thurzóban az elveszett jó barátot és a nagy tudományit férfit is.109 Antonio Gazio padovai professzor is megtisztelte egyik munkájával Thurzót és talán járt is Thurzó váradi udvarában.110 A professzor által ajánlott kézirat a könyv­kötőművészet remeke, a kötéstábla is minden bizonnyal Padovában készült. Rajta kívül még számos humanista megfordult nála, így Magyi Sebestyén, Paulus Crosnensis valamint támogatta Oláh Miklóst, Gerendi Miklóst, Henckel Jánost.111 112 113 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. Perényi Ferenc 1514-1526 Petényi Ferenc édesapja /Perényi Imre/ az ország életében jelentős szerepet játszott. Előbb Ulászló főpohárnok mestere, majd nádor, azután pedig országos főkapitány. Perényi Ferenc 8 éves korában /1508/ nyerte el az erdélyi püspökséget.11' Thurzó halála után Várad több, mint egy évig püspök nélkül volt. 1513-ban Pöstyén Gergely nevével találkozunk, mint a váradi püspökség jövedelmeinek adminisztrátora.11' A Lőrinc pap seregei által feldúlt Váradon, 1514. november 19-én fordul elő először Perényi neve, mint választott váradi püspök.. 1515 tavaszán X. Leó kiadta számára a megerősítést, mint Bunyitay Vince hozzáteszi nem minden nehézség nélkül. Ez abból adódhatott, hogy Perényi nem volt pappá szentelve, első miséjét 1522-ben tartotta. Ismert, hogy helyette Homorogi Miklós prépost kormányozta az egyházme­gyét.114 115 Perényi Ferenc pedig valószínűleg tanulmányokat folytatott. Egy oklevele ismert 1523-ból, arra a püspöki malomra vonatkozik, melyet Thurzó a várad- velencei apácáknak adományozott. Perényi ezt az adományt erősítette meg.11' 1524. július 24-én Váradon egyházmegyei zsinatot tartott, 1526 nyarán két követség érke­zett Váradra Budáról. Az egyik az egyházak arany és ezüst edényeit volt hivatott 107 Bunyitay V.: i.m. 357. 108 Balogh J.: Erdélyi r. 201 109 Bunyitay V.: i.m. 365. 110 Balogh J.: Erdélyi r. 64. 111 uö.: 201. 112 Bunyitay V.: i.m. 370. 113 uö. 367. 114 uő.: 370. 115 uő.: 373.

Next

/
Oldalképek
Tartalom