A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik

8 nyadi mellett a rigómezei csatában, elérte a pápánál, hogy az 1450. évi jubileum során begyült pénzösszeget a török elleni védekezésre fordítsák.21 1451-ben ismét külföldre készült, latinul és görögül akart továbbtanulni, valamint egy szentföldi zarándokút tervével is foglalkozott, de terve nem sikerült.22 Trónra lépve V. László nem nélkülözhette Vitézt. 1453-tól kezdve 11 éven keresztül töltötte be a titkos kancellári tisztséget. Az 1456-os hadjáratot, melyben személyesen is részt vett Hu­nyadi Jánossal és Szécsi Dénessel együtt készítette elő.23 Bár Vitéz tudásával és tapasztalatával igen nagy befolyásra tett szert V. László alatt, mégis Hunyadi János halála után megrendült a helyzete. 1457. március 14-én a Hunyadi fiúkkal együtt őt is elfogták, a pápa közbelépésére azonban két hónapot töltött Esztergomban, Szécsi Dénes őrizete alatt. László király végül szabadon engedte és így visszatérhetett Vá­radra, ahol a főurak jelentős birtokrészeket foglaltak el a püspöki birtokból, ezeket azonban Vitéz visszaszerezte.24 25 V. László halála után Vitéz újra a politikai élet meg­határozó tényezőjévé vált. Mátyás megválasztása érdekében Podebradhoz ment és elérte kiadatását, valamint megkötötte Mátyás és Podebrad Katalin között a házassá­gi szerződést. 1462-ben Mátyás zágrábi püspökké nevezte ki, de a pápa nem erősí­tette meg, így Vitéz visszatért Váradra.23 Mátyás megkoronázása után vezette azokat a tárgyalásokat, melyek a korona visszaadásához vezettek 1463-ban. A koronázás alkalmával ő és a váradi püspökségben az utódai Bihar megye örökös főispánságát kapták.26 Mátyás diplomáciai tanácsadóként vette igénybe szolgálatait.27 1456. feb­ruár 1-én Szécsi Dénes halála után a király esztergomi érsekké nevezte. 1471 elején pedig /Várdai elhunytával/ átvette a kancellária irányítását. Ekkor állt hatalma csúcspontján. Nem sokáig azonban, mert 1471-ben, mint a Kázmér-párti összeeskü­vés főszervezőjét Mátyás elfogatta és Visegrádon börtönbe vettette. Innen 1472 áprilisában szabadult, élete végéig /1472 aug./ azonban Beckensloer, akkori egri püspök őrizete alatt maradt Esztergomban.28 Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik A humanista Vitéz Vitéz a püspöki székhelyet a szellemi élet egyik gyújtópontjává kívánta tenni, így vált Várad a humanizmus egyik jelentős központjává. Jeles humanisták keresték fel Váradot, így Pier Paolo Vergerio, Filippo Podocataro, Sanocki Gergely és Miklós modrusi püspök. A külföldi tudósok, művészek körét hasonló műveltségű magyar egyházi férfiak egészítették ki, közülük jó néhányat Vitéz taníttatott az olasz egye­temeken, így ifj. Vitéz Jánost, Garázda Pétert és Váradi Pétert. Pártfogoltjai közül a legismertebb Csezmiczei János - Vitéz unokaöccse, akit 12 éves korában küldött a 21 Bunyitay V.: i.m. 274. 22 Köblös J.: i.m. 171. 23 Magyar Életrajzi Lexikon. /MÉL/ II. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes II. Budapest, 1967- 1981. 1008. 24 Bunyitay V.: i.m. 276. 25 uő.: 278. 26 uö.: 279. 27 Köblös J.: i.m. 225. 28 MÉL II.: 1008.

Next

/
Oldalképek
Tartalom