A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben

míg csak egy ellensége lész hazánknak és szabadságunknak: addig kardjaikat hüvelybe ne dugják, s fegyvereiket le ne tegyék.!”59

Körös alatt vezető alagúton a kereki várba küldte a lovászát. Azt üzente feleségének, hogy csak két hétig tartsa a várat, akkor majd ő felszabadítja. Ezután a fejedelem Félegyháza, Diószeg, Mihályfalva és még több község népét felkeltve 20000-ed magával a német sereget hátulról megtámadta, és a kapun kirohanó kerekiek segítségével úgy megverte, hogy azok Tokajig szaladtak.60 Az álmosdi határban mai napig is Vérvölgyének nevezik azt a helyet, ahol a német tábornak még egyszer összeszedett népét tönkreverték.61

Gáborján községhez is kapcsolódik egy Bocskai-hagyomány, amely élt még az 1870-es évek elején az itt élők száján. A Berettyó folyóban, illetve az ott levő szigeten aranygyűrűket találtak, melyekről azt tartották, hogy egy csata közben kerültek erre a helyre. Bocskai ezen a helyen vereséget szenvedett, testőrségének nemes ifjait a Berettyóba szorították, s az ő tulajdonukat képezték a gyűrűk. Osváth Pál kételkedik az elmondottakban, s úgy véli, ha volt is itt Bocskainak csatája, az nagyon csekély csetepatélehetett.62 A közeli Hencida község is szerepel a bihari hagyományőrzés sorában. Van egy kastély a faluban, amely a Bocskai család birtoka volt a nép emlékezete szerint. E kastély névben ma is megvan /az 1870-es évek elején/ a hencidai határon. A mellette levő dombból időnként régi fegyvereket, sarkantyúkat mos ki a Berettyó.63

A nép ajkán élő történetek annyira hozzátartoznak a táj világához, hogy sok leírásban találkozunk velük. Maga a népi képzelet is teremtő erejű. Benne ugyanakkor a borzalmas valóság a hitvilág elemeivel vegyülve formálódik, válik mozgósítóvá, s megy át a köztudatba. A sivár jelent szembeállítja a múlt egyre szépülő emlékeivel.64

Fentebbi évek már a dualizmus időszakába illeszkednek. Ismeretes, hogy a kiegyezést követően Magyarországon igen számottevő gazdasági fejlődés ment végbe, másrészt jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg. Felgyorsult a polgári átalakulás folyamata, közigazgatási és pénzügyi, jogi változások következtek be. Területünkön is érzékelhető volt a fejlődés, a 19. század végén a Békés-Bihari kistérségben is a gazdaság fejlődéséről beszélhetünk. Ezzel kapcsolatban azt is meg kell említenünk, hogy 1876. szeptember 4-től létrejött Hajdú vármegye, s ezzel a Hajdúkerület története véget ért. Az egykori hajdúk utódai az új megye keretei közé kerültek. Olvashatunk olyan megállapítást is, hogy „ döntően a hajdú és debreceni hagyományokra épülve hamar kialakult a hajdú - vármegyei öntudat.. .”65

A hagyományok azonban a gyorsabb társadalmi fejlődés szakaszában is tovább élnek írásban és szóban egyaránt. Csömör János körösnagyharsányi lelkész 1873-ban írt krónikájában közöl egy folyamodványt, melyet a harsányiak hajdúszaHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 57

39 HBML. V. A. 501/e. Les.

60 Major Z. L.: Komádi és néhány bihari hajdútelep...i.m. 145-146.

61 Osváth P.: Bihar Vármegye Sárréti Járása... i. m. 65-66.

62 U.o.: 235.

63 U.o.: 249.

64 Tolnai Gábor : Szóbeli jegyzék Bp. 1987.., 41, 286...Benda К.. Bocskai István.. .i.m. 129.

65 Tóth Imre.: Békés-Bihar. A kisrégió általános bemutatója., In.: Bihari Diéta III. i.m. 26., ...Süli-Zakar I.: A bihari területek szerepe...i.m., u. o. 38.