A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
sát49 A mozgalom azonban már a 19. században zajlott le, így a továbbiakban ennek a századnak a hagyományairól szólunk. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.____________________________55 19. századi múltidézés A nemzeti megújulási mozgalmak Közép-Kelet-Európa térségében is a múlt értékei felé fordultak. Természetes, hogy a nemzeti hagyományok ébresztésének korszaka volt ez, eredetmítoszok, legitimációs céllal megírt történelmi és jogtörténeti, szépirodalmi munkák fordultak a dicsőséges nemzeti múlt alakjai felé. A függetlenségi hagyományok, a leszármazás tudata különös jelentőséget nyert. A dicsőséges múlt bűvöletében élő hajdúvárosok társadalmában igen nagy változás ment végbe ezidőtájt.50 51 Többen igyekeztek Bocskaitól nyert címeres levelüket igazolni. Az Éles Szentmiklósi hajdúszoboszlói család leszármazol, István és Imre 1800-ban az eredeti nemeslevél felmutatáséval kérték adójuk elengedését de a kerület a leszármazás bizonyítására utasította őket. A Kállay, másképp Eötvös vagy Simándi hajdúnánási család utóda János, szintén az őseinek Bocskaitól 1606. március 8-án kapott nemesleveléért nyújtott be folyamodványt. A hajdúnánási és hajdúszoboszlói Lenthe család tagjai Mihály, Balázs és Dávid is Bocskai családjuk részére adott címeres levelet kívánta elismertetni.31 A hajdúszabadságért való küzdelem ügye továbbra sem kerül le napirendről. Komádiban 1823-ban a hajdúszabadságot kereső helységek és városok gyűlést tartottak. Váradolasziban az 1825-ben tartott „Concursusokon” a helységek előszámlálták a hajdúszabadságkeresés fontosabb eredményeit.52 Mozgalmas időszak következik az ország életében is. Elsőnek Kölcsey fogalmazza meg az igényelt változások lényegét. Ő sűríti a követeléseket a „szabadság és tulajdon” jelszavába, vele együtt Wesselényi és Deák alkotják meg a liberalizmus sajátos, a magyar viszonyokhoz alkalmazkodó válfaját: az érdekegyesítés ideológiáját.53 Az 1836-os országgyűlés berekesztése után a reformeszmék az egész országban elterjednek. Nagy eredménynek számított, az örökváltság törvénybe iktatása 1839-ben. Az 1843-as országgyűlés kimondta a közteherviselést.54 A reformkorban az országgyűlések elé kerültek a hajdúkerület és a hajdúszabadság kérdései. Megjelent egy rendelet 1836-ban, a hajdúk sérelmeit összeszedték, s ezt az 1843. évi országgyűlés elé terjesztették. A rendezés azonban mégsem történhetett meg, mert a két tábla között több kérdésben nézeteltérés volt. Az 184344. évi országgyűlésen még megszavazták a hajdúk kétségtelen nemességét. A főrendi ellenállást azonban nem sikerült áttörniük, s panaszaik a felsőbb kormányszer49 Varga Antal: Csuka Sámuel, a „néplázasztó”. In.. DMÉ. 1969-70.1.m. 239-240, 242-243. 50 Dankó I.: Hajdúszoboszló megismerésének története. In.: Hajdúszoboszló monográfiája. i.m.8. 51 Nemes családok Hajdú vármegyében. Összeállította és Hajdú vármegye támogatásával kiadja : Dr. Herpay Gábor vármegyei főlevéltárnok. Db., 1926., 133, 154, 179. Szendrey 1.: A bihari hajdúk pere...i.m. 46-49.. HBML. V. 673/a 1. cs 53 Varga János : Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Bp. 1983., 8. 54 Szendiné Orvos Erzsébet.: Beöthy Ödön politikai pályafutása. In.: Bihari Diéta II. Szerk: Matolcsi Lajos.,Db. 1999. 86-87,89’
