A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
53 Éltek még a bevett szokások is, amelyek a faluközösség kialakult rendjére, szokásainak állandóságára vonatkoztak.39 A fentebb említett mezőgazdasági múlt hagyományaira is utalnunk kell. Hajdúsági szájhagyomány szerint a Hajdúböszörmény határához tartozó erdőségek keletkezése Bocskai István nevéhez fűződik. Bocskai ugyanis látva azt, hogy a fekete földet.40 Mezőgazdasági hagyományokra mutat kismarjai példánk is. A közlegelő egykor földesúri tulajdont képezett, melyen a földesúri és a községi jószágok közösen legeltek. Bocskai 1606. szeptember 22-én kelt oklevelében , mint Kismarja földesura az egész legelőt az erdővel együtt a kismarjai kommunitásnak hagyományozta. Hangsúlyozva, hogy a kismarjaiaknak ezt a jogát a nagykereki vár későbbi földesurai is mindenkor tartoznak megvédelmezni bárkivel szemben. E védelem fejében a kismarjaiak kötelesek megengedni, hogy a nagykereki vár földesurai /meg nem határozott számú/ sertéseiket a kismarjai makkot termő erdőben makkoltathas- sák. Ezt a legelőterületet a Communitás a 18-19. század folyamán vásárlás útján tovább növelte. Az adománylevél szellemében a közlegelő a communitás egészét illeti meg, egyenlő arányban. A terület 1828-ig nemesi földnek számított, amelyért nem kellett állami adót fizetni.41 Hajdúböszörmény város lakosságában a hajdú szabadságjog a jobbágyközösségeknél megszokott szemlélettől jóval erősebb volt. Elevenebben élt a rétegződés és a származás tudata. A törzsökös hajdúkra vonatkozó hagyományok igen erősek voltak ebben a zömében kálvinista közösségben. „A múlt sokkal mélyebbre nyúlik Böszörményben, mint az egykori jobbágyfalukban.” — írta erről Hofer Tamás. A hajdúcsaládok, a törzsökösök, őrizgették a családfát, az ősök nevét. A hagyomány meghatározó szerepe érvényesült.42 Családjuk eredetét a hajdúkapitányok is igyekeztek Bocskai korába visszavezetni. Nánási Oláh Mihály pl. családja első ismert őseként Oláh Benedeket tisztelte, aki a hagyomány szerint Bocskai hajdúvitéze volt. így ő szerezte a hajdúnemességet, és a Korponán kelt nagyhajdú kiváltságlevél említette a Nánásra telepítettek között.43 Származását tekintve Sillye Gábor is ahhoz a hajdúnemesi réteghez tartozott, mely magát Bocskai István kiváltságolt hajdúvitézeitől származtatta. A család hadházi eredetű. A legújabb kutatások tisztázták, hogy hadházi jobbágy család emelkedett Bocskai hajdúi köz, bár az is lehetséges, hogy a család egy tagja valóban szolgált a a hajdúk között. Akárhogy is volt, a Sillye család Hadházon mindenképpen a kiváltságolt hajdúk közé tartozott. A 17. század végéről ismerjük Sillye Mátyást, aki itt hajdúfundust birtokolt.44 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 39 Bársony István- Papp Klára- Takács Péter. : Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. II. A szalontai és a váradi járás. Db., 2003., 262. 40 Szabadi Imre.: A hajdúböszörményi erdők és nádas területek birtoklási és használati joga a XIX. században. In.: HMÉ. I. i. m. 70. 41 Varga Gyula .: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. In.: DMÉ. 1969-70.. i.m., 361-362. 4” Bencsik J.: Hajdúböszörmény népességének életmódbeli elkülönülése. In. HMÉ. i.m. 9899., /Hofer Tamás kéziratban levő gyűjtése a Hajdúsági Múzeum Adattárában 931. sz./ 43 Nyakas M.: Nánási Oláh Mihály /1760-1838/ hajdúkerületi főkapitány/ Hajdúsági Közlemények 15./Hajdúböszörmény.. 1987. 14. 44 U.ő.: Sillye Gábor 1817-1894/ /Hajdúsági Közlemények 7./, Hajdúböszörmény 1980, 9.
