A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen 1604-ben
36 Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen 1604-ben tömlőében meghaló, azonban a németek sarcoltatása is megszűnt. "3 * 5 Bocskai tehát - aki a győztes csata után Debrecenbe vonul seregével - megtiltja a városnak, hogy teljesítse a császáriak követelését, ezért kellett Borzán Gáspárt sorsára hagyni. Bocskai István Debrecen Bocskai Istvánnal - az írásos dokumentumok alapján - 1592-ben került először kapcsolatba: váradi kapitányként az ő kötelessége volt, hogy biztosítsavárosba befogadott szökött jobbágyoknak, hogy földesuraik erővel ne vihessék vissza birtokaikra.6 Az 1598. évi tanácsiilési jegyzőkönyv is említi nevét, ahol is bizonyos javakat Bocskai István részére foglalnak le.7 * Rendezte a fejedelem a városi tanács és a helyi mészáros céh közötti régi viszálykodást is, s ennek megfelelően írta át a céh 1502. évi privilégiális levelét. Többször járhatott a városban az 1600-1604. közötti években, mikor partiumi birtokain tartózkodott, tehát nem idegenként érkezett ide. 1604. októberében Debrecent tette meg a kibontakozó Habs- burg-ellenes fegyveres küzdelem központjává. Innen igyekezett megnyerni a felkelés ügyének a hajdúk mellett az erdélyi bujdosókat, a Felső-Magyarországi vármegyéket és városokat, s a tiszántúli végvárak katonaságát egyaránt. Innen írta az erdélyi bujdosókhoz levelét: „ ... az thi kegielmelek én hozzám való io akaratnál és reám való gondviselését meg értöttem, kiért az io Isten ha halálomat halaszttia igiekezem thi kegielmeteknek feienkent hálaadóképpen róla meg emlékeznem... Kegyelmeteknek ne kicsin gongia légién az pénznek meg szerzésére, mert ha az lezen meg lattia kegyelmetek, hogi én bennem fogiatkozast kegyelmetek nem talál. Az Istennek légién hála mosás oly állapottal vagiok, hogi bátorságosan öclöek (ülök) szinte is most (ti. Debrecenben) de azért Gyulán és Szolnokban had (ti. török sereg) tartassék, hogi mi he lien kévántatik, mingiárást indulhassanak kegyelmetekkel eggiiit. Bocskai tehát Debrecenbe húzódott, onnan figyelte Belgioso hadmozdulatait. Mikor azután megbizonyosodott, hogy a főkapitány október 23-án elhagyta Váradot és Tokaj felé igyekszik, utána küldte hajdúit, akik a rakamazi átkelés során megfogyasztották a császáriakat. A hajdúk még október 14-én csatlakoztak Bocskaihoz, a mintegy 3000 főnyi hajdúság vezetői megfogadták ....erős pecsétnek alatta, hogy az nagyságos vitézlő Bocskay Istvánnak, az körösztinsignek és az mi országunknak s ides hazánknak... ”9 oltalmazására együtt élnek és halnak. Bocskai később azt írja, hogy a hajdúk maguk csatlakoztak .....a magok nemzetének hóhéri nem akarván lenni ...azonban hogy értették, hogy másokat is kergettenek, magokjövének érettünk. "w A kezdeményező lépés hajdúknak való tulajdonítása vitatható, a szakirodalom részletesen ír erről. Debrecen szempontjából viszont érdekes momentum, hogy a császáriak előtte többek között a várost ajánlották a hajdúknak prédául. Ezt Bocskai egy későbbi levelében maga írta, s az adott viszonyok között el is lehet hinni: Debrecen 3 Balta Boldizsár im. 15. 6 HBML 1V.A. 1021/a. Muo.53. 7 HBML IV.A. 101 l/а. 5.k. 8 MÓL Eszterházy cs. lvt. Rep.77. Fas.E. 9 Uo. fase. B. 10 Benda Kálmán: A Bocskai szabadságharc. Bp. 1955. Okmánytár 88.
