A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között

Ohat 1630-1640. körül talán még fennállott. 1628. márciusban a városi jegyzőkönyv szűkszavú feljegyzése szerint Ohat és Debrecen határai között az .Árkusnak nevezett föld körül határjelek állíttattak. Később említés van téve Ohati Cseppentő Gáspárról (Gáspár Cseppentő ex Ohat, Ohatiensis), aki 1640-ben két debreceni polgár, Kádas Pál és Csepregi György minden javait letiltja, amazét 300, emezét 425 forint tartozásért.52

Pácon és Fancsikán 1609-ben már két részt a Tarkányiaktól bírtunk zálog címén, nemkülönben Ebesen, Szepesen és Bodóházán is. Ekkor már mindezek puszta helyek voltak.53 Bánk jóval később, 1671-ben került a város közönsége kezébe. Addig néhány debreceni lakos bírta zálogképen.54

A XVII. évszáz derekára esik Bódogfalva, Haláp, Parlag, Köteles, Nyir- (Kutya-) Bagos Filep, Gúth, Szennyes szomszédos falvak elpusztulása. Bódogfalván már a század legelején megvetette lábát a város s 1620-1640 között az egész falut zálogban tartja. Mikor az erdélyi fejedelmi fiskus 1639. július 25-én Debrecen városát beigtatja a hűtlensége miatt nótázott nemes Keczeli Sámuel piacz-utczai háza birtokába, a káptalan képviselőjén Bonczhiday Jánoson kívül mint szomszédok: Szénási János mike-pércsi, Gyöngyösi Miklós és Nagy Máté nyirbagosi, Kovács Gergely és Szilvási Mihály halápi, Barát István és Kis Gáspár sámsoni, Kádár Miklós és Ormós Mihály parlagi lakosok.55 Parlag a sűrű kivándorlás mellett is 1640- ben még lelkipásztort tartó ref. egyházközség.56 Ugyancsak az 1639. évi városi jegyzőkönyvben olvassuk Demjén Mihály csere-bagosi, alperes, Pápái János, Major Pál, Baksai István gúthi felperesek és Vadai Márton szennyesi felperes nevét. Ugyanott találjuk azt is, hogy Kötelesi Literatus Mihály (De Köteles) Török Márton debreceni lakost 300 forint tartozásáért megidézteti.

Bizonyos családok és falvak múltjára nézve nem érdekesség nélkül való, ha kimutatom azt is, mely földes uraktól; ezeknek mely birtokairól szívta fel Debrecen a vidéki lakosságot. A monográfiák természetével különben is megegyezik efféle részletezés. Ugyanazért sajnálni lehet, hogy nem minden jegyzőkönyvi bejegyzés ad e kérdésre feleletet.

íme a földesurakról és ideköltözött jobbágyaikról 1619-1640. közt eső időt illetőleg összeállítható kimutatás:

Apathy Zsigmond, Olaszi 1 jobbágy.

Balogh Mihály Jéke 1.

Bánffy család (?) 1, Bodogfalva I.

Benedek Péter, Léta 1.

Ifj. Bethlen István, Nyíregyháza I.

Id. Bogdáni György, Szepes 6.

Boldovai Györgyné, M.-Pályi 1.

Özv. Bornemissza Zsigmondné (de Henczida) Acsád 2.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 311

52 Városi jkv. 1640.381. 1.

53 Városi jkv. 1609. 313. I.

54 Városi jkv. 1671. 18. 1.

55 Városi jkv. 1639.283. 1.

56 Városi jkv. 1640. 505. 1. Pap alias Debreczeni Miklós aparlaglii ekklesia pásztora és Fodorik Menyhért typographus fassiója, melyben elismerik, hogy néhai Szabó Miklós attyokfiának. Kerekes Mihálynál letett javaiból a reájok néző részt kivették.