A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között
Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe... 308 lett légyen az. Ha pedig már az állandóan beköltöző jövevény a város tagjául beíratott, ha módjában állott, joga volt ahoz is, hogy házat vehessen. Amint például Szántó Gergely a város számába és tagjává (in numerum et membrum Civitatis) beíratván magát, egyidőben ezzel Antal Ferenczné házát is megvásárolta.* 45 Ám azért sem Szántó Gergelyt, sem más membrumát a civitásnak, még ha házbirtokos volt is, nem mentett fel a tanács attól a kötelezettségtől, hogy a praediumokon kiosztott földek használatáért dezmát és censust fizessenek a város részére. Más alkalommal már kimutattam, hogy az 1650-től 1720-ig terjedő időközben a puszták és erdők a polgárok között a körülményekhez és szükséghez képest időről-időre hol ingyen, hol több-kevesebb bér (census) mellett osztattak ki; a dezmaszedést pedig rajtok rendszerint gyakorolta a város.46 így határozta elébb is a tanács: »Az szepesi czikkel (sic) földet külön áron kell eladni, de nem kívül valóknak, hanem az városiaknak. Az város jobbágyi marhái is ott járhatnak, ha fizetnek közikben.47 A mi már a beköltözők származási helyét illeti, - arra nézve különösen két fő jelenséget vehetünk észre. Az egyik, a mi természetes folyománya volt a földrajzi fekvésnek az, hogy a legközelebb eső helységekre nagyobb a város felszívó ereje. A másik pedig az, hogy ugyan-ezen szomszédos községek egyik részéből előbb, másik részéből pedig Г2 nemzedékkel később indult meg Debrecenbe a lakosok betelepedése. A beköltözők feljegyzése 1564-ben kezdődik s 1640-ig tart. Ezentúl csak elvétve találkozunk ilyen feljegyzéssel. Valószínű, hogy később anyakönyvet nyitottak e célra, hanem a viharok között a levéltár temérdek más anyagával együtt elveszett. Csak 1709-től kezdve van meg a polgárok matriculája. Sőt az 1581-1585; 1600-1605, és 1611-1617 évi jegyzőkönyvek is hiányzanak. Úgyhogy 78 helyett csak 57 évről számolhatok be a bevett új debrezeni lakosokról és polgárokról. Ez idő alatt 485 beköltözést ismerünk. Némely évben (1587, 1595, 1596, 1609, 1610) senkit sem vettek be a lakosok közé. Más években 1-2-3-5 egyén telepedett le. De vannak esztendők, mikor az új lakosok száma a tizenötöt is meghaladja, sőt majd negyvenig emelkedik. Legtermékenyebb évek voltak: 1564-től 1568-ig, Novus advena. Szabó István, özv. Petneházyné asszony zsellérje, ma a város tagjává fogadtatott be.” Jkv. 1631.494. 1. „Novus incola. Oláh Lakács, nagy-rábéi, özv. Petneházyné jobbágya, mai napon a város tagjává fogadtatott be.” Jkv. 1631. 501. 1. „Novus hospes. Kis János, Bojtra való, Ugray György jobbágya, ma befogadtatott a város tagjává (membrum civitatis).” Jkv. 1631.514. 1. „Szigeti János, Bódogfalváról, ezelőtt is a mi városunk (civitas nostra) jobbágya, adta magát ezen város lakossága közé és beíratott. A 33 drt. Megfizette. Jkv. 1634. 790. 1. „Nemes Álmosdy László, ugyanonnan való személy, magát beíratni kérte Debreczen város lakosai közé é lett közpolgár (concivis)” Jkv. 1636. 1022. 1. „Szunnyay Mátyás, Püspök-Ladányról adta magát Debreczen lakossága közé és a város tagjává bevétetett.” Jkv. 1638. 93. 1. 45 Városi jkv. 1625. 564 1. 46 „Debreczen 200 év előtt. Gazdaságtörténelmi adatok” czímű tűzetem. 1902. 47 Városi jkv. 1629. ápr. 288 1. Kívül valók alatt a szomszédos falvak lakosait értették. Máskor például a szepesi földre, beeresztették a mikepércsieket is.
