A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között
301 ringott s amelyben őseik porladoztak. - Debrecenbe menekültek, Debrecenben telepedének meg. Sokan puszta életüknél és hitüknél egyebet sem menthetének meg. Talán feleségüket, gyermekeiket reménytelen rabságba hurcolta el a török, a tatár. Ok magok Debrecen szabadságának, még a töröktől is megbecsült ősi intézményeinek védő szárnyai alatt az általános nagy nemzeti szerencsétlenséghez képest tűrhető viszonyok között élhettek tovább. Érdemes részük van abban, hogy Debrecen annyi vihar és vész között is megmaradt; sőt, míg körülötte sok, hajdan virágzó helység elpusztult, csodálatos módon nőtt, gyarapodott és tovább fejlődött ez a város. A régi nótáriusok az újonnan letelepülő lakókat 1564-től fogva rendszerint bevezették a protocolumokba. 1600 után többnyire följegyezték azt is, honnan költözének be és azelőtt kiknek a jobbágyai valának. E följegyzések néha csak egy- egy sorból állanak; máskor körülményesebben szólva, igazolják az új lakójövevény vagy polgár szabad és minden földesúri tartozásoktól mentes voltát is. Feltűnt nekem, de okát fel nem deríthetém, hogy a beköltöző nemeseket csak elvétve írták be a protocolumokba; noha ezeknek száma is időről-időre mindjobban szaporodott. — Nagyobb részük armalisos, egy telkes szegény nemes; de akadt köztük vagyonos földesúr is. Megnevezhetem: CsukaI Lénartot, ki birtokos volt Sámsonban, Szoboszlón, Püspök-Ladányon, Nádudvaron s a kinek háza a piacutcai ódon Szikszay-ház volt. A szoboszlai Keczelyekét: Sámuelt és Miklóst, ugyancsak sámsoni földesurakat, akik a mai városháza északi szárnya helyén állott emeletes kőházukban laktak. Dobozy Sebestyént, Nyüved urát, aki Várad-utczán, valószínűleg ugyanott lakott, hol most a vármegyeháza van. Fekete Istvánt, a kitűnő főbírót, Biharban több helység és portio birtokosát, aki Czegléd-utcán szerzett házat. Bornemisza Jánost, ugyancsak biharvármegyei nemest. Övé volt Czegléd-utcán. a pénzügyigazgatóság telke; később Piacz-Német-utcza sarkán a mai Podmaniczky-ház. Mindnyájan a XVII. évszázad első harmadában éltek. A Debrecenben 1564-1640 között élt nemesek teljes névsorát lehetetlen összeállítani; de még hézagos alakban is kultúr- és szociáltörténeti szempontból előttünk, ma élő debreceniek előtt értékes és érdekes lehet a régi jegyzőkönyvek különböző tartalmú feljegyzéseiből készült következő kimutatás: Debrecenben lakott nemesek: Ábrán András 1636. Ábrán Lőrincz 1636. Beedi András de Debreczen 1586. Bornemissza István 1627. Bachio János főbíró 1628. Bika Bálint házvevő Hatvan -és Új u. sarkán 1628. Balogh Judit, Szabó, alias Balogh István leánya, Balogh Miklós (de Ahnanszegh) felesége, mint házeladó Czegléd-utcza 1629. Bessenyei János, Szűcs, alias Bessenyei Péter fia házeladó Piacz u. 1632. Bornemissza János szárazmalom vevő 1634.; házvevő Piacz-Német u. sarkán 1638. Babos Andrásné Bolyák Zsuzsánna házbirtokos Piacz u. 1638. Csorba László de Buda, főbíró 1586. Csorba János jegyző 1608. Csikay István 1627. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
