A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között
A város az itthon maradt elöljárók rimánkodása és ajándékai által kerülte el a fel- prédálást és a fel perzselést. Olykor vallási okok is hozzájárultak a vidékiek beköltözéséhez. A katholikus földesurak erőszakoskodásai református vallású jobbágyaikon, föltehető- leg Szabolcsban, Szatmárban is számosokat kényszerített szülő falujuk elhagyására, akik aztán Debreczenbe bujdostak el, hogy hitüket szabadon követhessék, Debreczenben, mely Méliusz Péter korában is már „a mennyei tudományban mint egész Magyarországnak és Erdélynek világosító lámpása ragyogott.” Azok, akik az 1620-as években. Károlyból, Fényből költözének be s azelőtt Károlyi Mihály jobbágyai valának, - hihetőleg az akkortájban katholizált földesurak kényszerítése miatt inkább otthont cseréltek, semmint hitet kelljen cserélniük: Míg a török áradat a felső tiszántúli vidéket is el nem borította, - a földes úri kúrián kívül alig volt más nemesi birtok Debreczen városában. Talán nem is tudnánk többre rámutatni a Kardos család nemesi udvartelkén kívül, amelyet elébb Hunyadi Mátyás (1484), később Zápolyai János (1527) minden közadózás terhétől mentesített.30 De már 1550 után mindegyre többen kezdettek letelepedni Debreczenbe a nemesek közül is. Őket is, mint a szegény jobbágyokat, a török szorította ide.31 Politikai és társadalmi tekintetben nagy jelentőségű fordulat volt a nemességnek a városokban való letelepedése, bár általánosságban szólva, tulajdonképpeni hatása csak évtizedek múltával jelentkezett, amikor a hosszú ideig szigorúan elzárkózott városok is felismerték, hogy érdekeik számos ponton találkoznak a nemesség érdekével s ezeket közös erővel könnyebben megvédhetik. Debrecenben ez a kedvező hatás mindjárt kezdetben mutatkozott; - azért, mert a letelepedő nemeseket sem nyelvi, sem vallási különbség nem választotta el a régi polgárságtól; részint azért, mert a debreczeni tanács sohasem mutatott ellenszenvet a nemesség beköltözése ellen. Legalább ennek nyomát nem találjuk. Sőt tárt karokkal fogadta őket. A város története igazolja, hogy nagyon hasznos elemet nyert Debreczen a nemes családokban, melyek hamar és könnyen beolvadtak az ősi polgár-társadalomba. Feltehető, hogy néhány debreczeni törzsökös polgár család is szerzett nemességet, ami után a városiak ép ez időtájban kezdtek törekedni. Miksa és Rudolf csakugyan sok ármálist kiosztogattak. A város nem megvetendő előnyöket kínált a falusi kúriákról kizaklatott nemeseknek. Mindenek felett nyugalmat, kényelmet és nagyabb bátorságot. De megosztotta velük minden kiváltságait, előjogát és szabadalmát is. Viszont a nemesség a reá kiterjesztett előnyökért magára vállalta mindazon terheket és adózásokat, amelyekből egyetlen polgár sem lehet üres és alávetette magát a polgárbíró ítélkezéseinek. A viszonyok alakulása, a megélhetés ösztöne osztályok forradalma nélkül így valósította meg a debreczeni respublicaban 350 évvel ezelőtt az egyenlő teherviselés elvét, amelyért 200 év múlva másutt töméntelen vérnek kellett folynia. 298 Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe... 30 A Kardos-ház a nemrég elbontott Varga-szín; a Símonffy-utczai 1., 2. számú városi bérházak helyén állott s a telke legalább is 300 év óta van a város birtokában. 31 I. Ferdinánd 1552. szentesítette a XLV. törvényczikket, mely legalább elvben megnyitotta a nemesség előtt a német elem által konokul őrizett városokat.
