A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 289 Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között Közli: Radics Kálmán S zulejman szultán Budavára csalárdságos elfoglalását követő békekötés után is meghagyta Biharvárrnegyét, Debreczennel együtt a királyfi, János Zsig- mond kezében. Debreczen már akkor is egyike a felső tiszántúli vidék legnépesebb és legvagyonosabb városainak, bár határterülete egy ötödét is aligha tette a mainak. Biharvármegyének 1552-ben összeírott 10,830 portája közül 1216 magára Debreczenre esett. Ugyanekkor a még tekintélyesebb és fontosabb jelentőséggel dicsekvő Várad, a Körös jobb és bal partján fekvő Vadkert, Velencze, Bécs-utcza, Szombathely, Szent-Péteri, Új-utcza és Olaszi nevű városrészeivel együtt sem számlált többet 536 portánál. V á r a d о t gazdag püspöksége, káptalana és hatalmas várfalai nagyobb kulturálistekintélyre, közjogi jelentőségre és hadászati fontosságra emelték. Ámde Debreezen ipari és kereskedelmi tevékenységével túlszárnyalta Váradot. Az egész város olyan, mint az eleven zsongó méhkas. Számtalan műhely dolgozott ama kor fogyasztása számára. A kézműipar csaknem minden ágát képviselve látjuk a debreczeni czéhek hosszú sorában. Tímárok, gubacsapók, posztószabók, posztómetők, csizmadiák, szűcsök mellett ott találjuk a kovácsokat, portörőket, szappanosokat, mészárosokat, henteseket, kocsigyártókat, ötvösöket és egyéb míves embereket. A magasabb műízlést igénylő ötvös ipar fejlettségére enged következtetni az is, hogy a kecskeméti ötvösök, akik 1551-ben Szegedről költöztek át, a török elől menekülve, a debreczeni ötvösök czéh-szabályai után készítették a magukét. Valamint később a kecskeméti és körösi szappanosok czéhe is a debreczeniek ártikulusai szerint szervezkedett.1 2 Napkeleti fé’nyűzést, csillogó pompát kedvelő szerdátok, pasák, bégek, kájmakámok, kiaják s más magas rangú török urakra ritkán tévesztette hatását el az ajándékba vitt remekmívű debreczeni szablya, aranyos pallos, hímzett virágos ágyterítő. Még Budáról is a méltóságos, nagyságos mozlim urak Debreczenbe küldözgették pénzükre is díszítés, javítás végett fegyvereiket, órájokar. A minden évben változó budai vezér-pasák rendes adó fejében követeltek Debreczentől itt készülő 1 Homyik János. Kecskemét város története. II. k. 166. 1. 2 Többek között ilyen esetről emlékezik Huszajn szolnoki bég 1604. augusztus 6. kelt levele a debreczeni bíróhoz. ____________
