A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből II. rész
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 217 Egy 39-es baka leveleiből II. rész Szűcs Ernő Hadifogságból Kárpátokban folyó harcok idején, 1914. dec. 2-án esett fogságba Égerházi Gábor. Az eset különlegessége, hogy olyan napon történt ez, amikor ezrede nem is volt tűzharcban. Az előző napi rendkívül fárasztó, hegyek közötti menetelés után a 902 főre apadt 39-esek visszavonulási parancsot kaptak /Ennyire olvadt az eredeti létszám 4500 fő + 4 pótzászlóalj, ezek együtt kb. 8 500 puska lett volna, következésképpen nagy volt az ember veszteség!/. A vonulás útvonala az Oroszvágás -Felső-irányos - Királyhegy - Felsőtokaj községeken át lett volna. A fentmaradt iratokból nem derül ki Égerházi Gábor hol, milyen körülmények között esett fogságba. Egy későbbi, de sajnálatosan dátumozás nélküli nyilvántartási lap csak a fogságbaesés napját /dec. 2./ jelöli, annak helyét pedig csupán annyiban jelzi: Kárpátok. Nincs tehát arról szó, hogy hányád magával, hogyan történt meg ez a hosszú évekre kiható esemény. A levelezésről Mielőtt az egymást váltó hadifogolytáborok szerint taglalva beszámolnánk a történtekről, néhány lényeges elemről beszélnünk kell. Ezek olyan dolgok, amelyek jórészt nem szerepelnek alapforrásainkban, a levelezőlapokon. Nem is szerepelhetnek, mert a küldeményeket erős cenzúrának vetették alá az oroszok, s nyilvánvalóan olyan témák, mint a foglyokat őrző katonák fosztogatásai, amelynek során nemcsak felszerelési és egyéb értékeket /gyűrű, óra, stb./ szedtek el, hanem a jó állapotú ruházatot, lábbelit is, nem kerülhettek volna át a cenzúrán. A levélírással kapcsolatban másik probléma volt, hogy magyarul csak ritkán lehetett írni, mert ilyen nyelvtudású cenzorai nem voltak az oroszoknak. így Égerházi Gábornak német nyelven kellett gondolatait közölnie, ami számára magától értetődő nehézséget jelentett. /Elképzelhető, mit jelentett ugyanez a nála kevesebb iskolázottságú többszázezernyi magyar származású hadifogolynak!/ Az itthoniak részére a levelezőlap tartalmának megértése, s az arra adandó válasz csak akként volt lehetséges, hogy ezek lefordításában Hajdúhadház akkori református esperese, Szabó Lajos segítette a családot A levelezőlapokkal kapcsolatos harmadik probléma az volt, hogy az Európa
