A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
jutalmazta Zsigmondot, nagybátyjait Jánost és Teofilt, valamint testvéreit Györgyöt, Pétert, Mártont és Gáspárt. A birtokok illetőleg birtokrészek: Bethlenfaiva /innen származik a családi előnév/, Tromfalva és Marsyly praedium Szepesben. Ugyanezen a napon egy másik adománylevél is kelt Zsigmond javára, de a birtok nevét nem ismerjük, csak a korábbi birtokosét, az Fodor László volt. 1503 Thurzó pályájában választóvonal. Ettől kezdve jelentősebb javadalmakra tett szert, három év alatt három püspökséget nyert el. 1503. augusztus 3-án választott nyitrai püspök volt. 1504 végén kinevezett erdélyi püspök, II. Gyula pápa 1505. május 8-án erősítette meg e tisztében. 1506. január 28-án a pápa már a váradi püspökségben erősítette meg.103 Wenczel Gusztáv követségének három irányát vázolta fel. 1506-ig /Anna királyné haláláig/ a Franciaország és Velence felé irányuló külpolitika meghatározó személyisége volt, 1507-ben pedig Ulászló a pápához küldte követül. Utjának azonban nincs nyoma, valószínű, hogy nem utazott el.104 1507 után Váradra vonult vissza és ott is halt meg 1512-ben. 18 Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik A Humanista Thurzó Thurzónak Váradra történt visszavonulása után, módjában állt püspöki székhelyén maradandó reneszánsz alkotást létrehozni. Nevéhez fűződik a püspöki palota átépítése, Bakócz kápolnája pedig saját reneszánsz kápolna felépítésére ihlette. Ez nem maradt fenn, csak a benne felállított sírkő, amelynek sírversét valószínűleg maga költötte és ebben mint a hely fejedelme és a kápolna építtetője hívta fel kíméletre az utókort hamvai iránt.105 Az újjáépített püspöki palotát a korabeliek elragadtatással magasztalták. Oláh Miklós „aedium magnificentia”-nak a padovai Francesco della Valle „bellissimo edifico”-nak nevezte. Az épület elhelyezéséről a Houfnagel rajza alapján készült metszet tájékoztat. A palotát a székesegyháztól délre fekvő épület- csoportban, mely egy külön udvart zár körül kell keresni. Balogh szerint a balszárny közepén emelkedő épülettel lehet azonos. A palota belső berendezéseiről egy 1509- es névtelen tudósítás, az 1600. évi leltár valamint Miskolczy István 1609-ben készült feljegyzése alapján nyerünk képet. A palota leírói először egy hatalmas kőlépcsőt említenek, mely a nagy terembe vezetett. Ez a palota jellemző alapmotívuma, mely emlékeztet a budai palota Mátyás-szárnyának beosztására. A nagy terem után következett az ebédlőterem, valamint annak az előszobája és egy kisebb terem. A lépcsővel szemközt nyílott a felső kápolna, ennek oltárát Madonna kép díszítette. Az épület balszárnyán újabb teremsorozat következett, ebben lakott később Izabella királyné. Az első terem a „domus maior” volt, ezt követte az ebédlőterem majd az un. „belső szoba”, azután egy másik terem, melyet fakorlát osztott ketté, továbbá az előcsarnok és végül két kisebb szoba. A földszinten is találunk egy három helységből álló lakosztályt. A palota művészi kiképzéséből néhány reneszánsz mészkőtöredék révén nyerünk képet, melyek a vár területén 1881/83-ban folytatott ásatások során kerültek elő. A helyi mészkőanyag használatából Balogh arra következtetett, hogy az építkezésekkel kapcsolatban jelentős reneszánsz kőfaragó műhely alakult ki 103 Bunyitay V.: i.m. 358-359. 104 Wenczel G.: i.m. 16-17. 105 Balogh J.: Erdélyi r. 63.
