A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
187 legtöbbet ígérő Nagy István tanítónak, évi 311 koronáért adták át a bérletet. A Kállay alap jövedelmére a helyi református egyház később is rászorult, például az 1919/1920-as válságos időszakban, amikor bejelentette, hogy „iskoláit saját erejéből fenntartani képtelen” és képviselőtestületi engedéllyel 5000 korona segélyt vett fel az alap pénztárából. A Kállay alapítványon kívül az iskolafenntartás jövedelemforrásai közül még említést érdemel az iskolai alap. A képviselőtestület 1902. júniusi határozatával a Peresen lévő legelőből kiszántott, a Papp Albert pusztaudvarral együtt összesen 11 hold 228 négyszögöl területű, az alap tulajdonát képező szántót a község kezelésébe vette és hatévenként haszonbérbe adta ki a legtöbbet ígérő bérlőknek. Az alapvagyonnal kapcsolatosan 1908 februárjában született olyan végzés, hogy mindaddig, míg községi iskola nem lesz felállítva, az alap jövedelmét a tanulók számától függően szétosztják az izraelita és a református népiskolák között.22 A fentiekben a református oktatási intézmények fejlesztéséről volt szó, pedig lényeges változás történt az izraelita hitközség esetében is. Az új izraelita iskola 1913-ban a későbbi Kállay László u. 554. házszám alatt az izraelita templom szomszédságában felépült.23 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. Szervezeti és személyi feltételek A tiszántúli evangélikus református egyházkerület az 1889. évi 120. számú határozatával erősítette meg a népiskolai szervezetről szóló szabályzatot. Az egyházkerületi közgyűlés a felügyelete alá tartozó elemi népiskolák működésének figyelemmel kísérésére és javaslattételre tanügyi bizottságot választott. A bizottság a tanterv, a tankönyv ügyében, illetve a statisztika összeállításában az egyházmegyei tanügyi bizottságok elnökeivel és az esperesekkel tartotta a kapcsolatot. Az egyházmegyei közgyűlés hat évre választotta a tanügyi bizottságát, amely évenként az esperes révén számolt be a tanügy helyzetéről. Évente egyszer az esperesi vizitációt megelőzően a bizottság kijelölt tagja egy lelkésszel és egy világi személlyel iskolát látogattak, s tapasztalataikról feletteseiknek számoltak be. Az 1868: XXXVIII. te. 117.§-ában rendelkeztek a községi iskolaszék, mint népiskolai hatóság felállításáról. Földesen 1869. február 21-én alakult meg Bakoss Gábor lelkész elnökletével a legelső iskolai bizottság, melynek tagjai voltak Csapó István, Boross Lajos, Sápi Gábor, Jámbor Ferenc. Az 1884. évi látogatási jegyzőkönyvben már kifejezetten iskolaszék megjelölést használtak és a lelkésszel együtt 9 főt soroltak fel. Település szinten az iskolaszéket a helyi egyháztanács három évre választotta meg, s annak megbízásából irányította az egyházközség 22 FIBML V. 625/b. 5. k. 1/1914., 1914. febr. 26-i kgy., 36/1914., 77/1914.. 87/1914.. 48/1915.; u.o. 6. k. 37/1919.; u.o. 3. k. 27/1918.; u.o. IV.B. 912/b. 5. cs. 111. 201/1905.; u.o. V. 625/b. 3. k. 61/1908,: u.o. 4. k. 158/1911. 23 HBML V. 625/b. 4. k. 110/191 L; Zsidó lexikon i.m. 284.: FIBML XXIV. 501/d. 4. cs.; u.o. 913/b. 5. cs. III. 201/1915.
