A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István és Beöthy Ödön kapcsolata, közös diétai küzdelmei
173 A felsőtábla ugyanis csupán évi egy millió pengő forintot kívánt fizetni, szemben a rendek eredeti, évi három milliós javaslatával. Másnap,, az országos ülése a hajózás akadályainak megszüntetését célzó előterjesztés főrendi válaszára reagálva ismét arról beszélt - szellemes szójátékkal hogy a nép könnyítését szolgáló igyekezet a főrendi táblán szenved hajótörést.45 November 11-én a főrendek és a kormány ellen egyaránt kikelt.46 Másrészt azért marasztalta el a gróf a bihari követet, mert nem hatotta meg azon beszéde, amelyben elsiratta a közös adó eszméjét. S ez már súlyos kifakadásra késztette: „Beöthy nevet rajta. Remélem, soha többé nem látom ezt az embert.”95 96 97 A harag nem tartott sokáig, de a korábbi szoros viszony sem állt helyre. 1845. április 19-én Széchenyi fogadta pesti házában a közélet fo vonulatától kissé szélre sodródott bihari politikust, de - talán még a régi tüske szúrását érezve - egy nagy, a Lánchídra készülő oroszlánhoz hasonlította.98 Találó megfigyelés lehetett, mert pár évvel később egy másik kortárs, Csengery Antal (1822-1880) csaknem pontosan így nyilatkozott róla. „Korán őszült sárga-fejér hajszálai, fejér szemöldöke, kipödrött, rövid bajusza, csillogó eleven szeméi oly tekintetet kölcsönöztek kerek arcának, mint egy oroszlánfő...”99 Ez év őszén a Tisza-szabályozás ügyében Széchenyi immár kormányférfiúként helytartótanácsi tanácsosként tért vissza hajdani katonáskodása színhelyére egy tájékozódó körutazás erejéig.100 Egyik ismerőse, a szabolcsi Kállay Ödön (1815-1879) október 5-én epésen jellemezte előtte a liberális ellenzék vezéralakjait (egyébként ő szintén e táborba tartozott). Beöthy Ödönről - Széchenyi feljegyzése szerint- a következőket mondta, „mily zsarnok és komédiás egyszersmind”.101 Hogy a gróf osztotta-e ezt a rosszindulatú véleményt, nem tudni, de a korábbiak ismeretében nemigen állt tőle távol. Mindazonáltal 1846 elején - mint ahogy az a január 16-i naplóban olvasható - más reformerekkel együtt a bihari politikust is várta a Tisza és mellékfolyói szabályozására alakult vidéki társulatok és az érintett vármegyék küldötteinek pesti közgyűlésére;102 feltehetően az ő segítségére is - mint korábban más fontos ügyekben - igényt tartott volna. A kutatás jelenlegi szakaszában nincs közelebbi információnk arról, hogy Beöthy Ödön tevőleges részt vállalt volna a folyamszabályozás körüli politikai vitákban. Széchenyi naplójában, irataiban több mint két esztendeig nem fordul elő a neve. Úgy látszik, kapcsolatuk hosszabb ideig szünetelt. Az eddig feltárt források nem erősítik meg azt az állítást, mely szerint a gróf ekkoriban meglátogatta a jeles Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 95 Uo. 461.p. 96 Uo. 489.. 503-505.p. 97 Széchenyi: Napló. 1057.p. (Gvőrffy Miklós fordítása); német eredetiben: Széchenyi, 1844- 1848. 131.p. 98 Széchenyi, 1844-1848. 196.p. 99 Csengery Antal: Beöthi Ödön. In: Magyar szónokok és statusférfiak. - Pest: 1851. - 21.p. 100 Bényei Miklós: Széchenyi István és Debrecen : Tények és dokumentumok. - Debrecen : 1997,- 109-122.p. 101 Széchenyi: Napló. 1086.p. (Gvőrffy Miklós fordítása); német eredetije: Széchenyi, 1844- 1848. 267.p". 102 Széchenyi, 1844-1848. 317.p. - A Tiszavölgyi Társulat alakuló közgyűlése 1846. jan. 20án, 22-én és 26-án zajlott le. _________________________________________
