A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
esne értésére a Nemes Közönségnek az ezen tilalom ellenére kötött alku, az semmiben nem fog néződni.”54 Fried Dávid gazdasági tevékenysége a várossal való kisebb-nagyobb üzleti jellegű konfliktusok, súrlódások ellenére zavartalanul virágzott az 1830-as évek közepéig. 1836 januárjában azonban a városi tanácsjegyzőkönyve egy régebbi eseményre hívta fel a figyelmet. Néhány évvel korábban a Fried Dávid sütőjéből kipattanó szikra tüzet okozott a város központjában, melynek következtében leégett a városi kirurgus háza és a tömlöc is. Az akkor keletkezett kárt a zsidó árendás azóta sem térítette meg, ezért a város most a Hajdúkerület szerveihez fordult az üggyel.55 Áprilisra a város szakemberekkel felbecsültette a károkat. A szakértői vélemény szerint Hajdúnánást 635 Ft 45 krajcár kár érte a tűz miatt, amihez hozzáadtak 77 Ft-ot, ami a különböző eljárási és perköltségekből gyűlt össze. Ezen összeg beszedése céljából Fried Dávid ellen azonnal megindították a lefoglalási eljárást. Erre az árendás több ezer forintra szóló kötlevelet mutatott fel a nánási magisztrátusnak, valamint a dorogi határban levő földjeit is felajánlotta biztosítékul, amennyiben felfüggesztik ellene az eljárást, és haladékot adnak neki, hogy a károkat rendezni tudja. A nánási magisztrátus szokatlanul, szőrszálhasogatóan aprólékos vizsgálatnak vetette alá a kérést. Megállapították, hogy Fried Dávid semmilyen dokumentumot nem mutatott fel arról, hogy az általa említett dorogi földek valóban az ő tulajdonában vagy használatában vannak, így az sem biztos, hogy rendelkezhet -e róluk egyáltalán. Biztosítékként pedig már csak azért sem fogadhatják el az ügyben, mert nem ismerik a földek pontos elhelyezkedését és területét, ezek ismerete nélkül pedig nem tudják az adósság mértékéhez viszonyítani. A Fried Dávid által bemutatott kötelezvényekkel kapcsolatosan is találtak kifogásolnivalót. Ezeket azért nem fogadták el az adósság biztosítékaként, mert ezek megítélésük szerint perbe vonhatóak, így Hajdúnánás kárai egy elhúzódó tárgyalás miatt sokáig, vagy talán soha nem térülnének meg, így az eljárás folytatását rendelték el az árendátor ellen.56 A nyár folyamán Fried Dávidot megfosztották az árendáitól. A Hajdúkerülethez írt kérelmében elpanaszolta, hogy őt emiatt milyen károk érték, ezért kérte a Kerület hatóságait, hogy ezen kiesett jövedelmét térítsék meg. A Hajdúkerület ettől azonban mereven elzárkózott, a kérelmet egy rövid indoklással elutasították.57 1836 októberében Fried Dávid lemondott zsidóbírói tisztségéről. A Hajdú- kerülethez beadott kérelme szerint „ő magát zsidó bírónak nem tartja, kívánja, hogy ő továbbra annak ne ismertessen.” A Kerület válasza mindössze annyi volt, hogy „ezen jelentés tudomásul vétetik.”58 Fried Dávid hajdúnánási gazdasági tevékenysége ezzel megszűnt. A szinte a semmiből induló leleményes üzletember a saját boldogulása mellett a nánási zsidóság megtelepedésének, beilleszkedésének segítője, közösségi életének kialakítója, 150 ________ Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe... 54 Hajdúnánáson is volt ilyen bejelentési kötelezettség. HBML.HbFl. V.A. 301/a 12.k. 903.o. 369.SZ. 55 HBML.HbFl. V.A. 301/a 14.k. 487.0. 602.sz. 56 HBML.HbFl. V.A. 301/a 14.k. 539.o. 232.sz. 57 HBML.HbFl. V.A. 301/a 14 .k. 602.o. 490.sz. 58 HBML.HbFl. V.A. 301/a 14 .k. 637.0. 603.sz.
