A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
14 április 10-én az erdélyi káptalan azt bizonyítja, hogy Cseh György Kálmáncsehi várnagya előtte kinyilatkoztatta, hogy a püspöki házat és kúriát mindaddig nem adhatja át Bocskai Miklós volt nyitrai, most kiszemelt erdélyi püspök megbízottjainak, míg ezek Kálmáncsehi volt erdélyi püspöktől, most pedig kérelmezett kalocsai érsektől felhatalmazást nem hoznak. Kálmáncsehi azonban 1503 folyamán meghalt, s a Szentszék 1503. december 23-án arról intézkedett, hogy Frangepán Gergelynek az érseki palliumot megvigyék.73 Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik Kálmáncsehi, a reneszánsz püspök Kálmáncsehi mecénási tevékenységének sem Váradon, sem Erdélyben nem maradt nyoma. Nevezetes könyvgyűjteménnyel rendelkezett. A hazai és a külföldi szakirodalom Mátyás és Vitéz bibliotékája után a harmadik helyre sorolja a Káhnáncsehiét.74 Könyvtárából 4 kódex maradt fenn. Ezek egyházi célokat szolgáló kéziratok. Bizonyos, hogy voltak humanista könyvei is, hiszen Vitézzel és Mátyással is jó viszonyban volt. Kódexei a budai műhely termékei. Első kódexét 1481-ben másoltatta. Jelentősége gazdag díszítése mellett abban áll, hogy ez a budai könyvfestő műhelyből kikerült első keltezett kézirat, így a műhely létezését kétségtelenné teszi. A kódex díszítése nem mutat egységes stílust, megjelennek benne olasz hatásra az ornamentális részek és a német metszetek hatása is érvényesül. E két réteg megléte vezetett arra a megállapításra, hogy a kódex magyar eredetű.75 * A második kódexe 1481 körül keletkezett, s ez egy Missale. A harmadik kézirat 1487-ben készült. Ez a Breviárium Kálmáncsehi legszebb kézirata. De számunkra azért fontos, mert a készítője nevével is ellátta. Francesco di Castello Ithalico milánói származású miniátor a kor egyetlen kódex festője, akinek nevét és munkáját ismerjük. A negyedik kéziratot 1492-ben illuminálták.77 * Szatmári György 1501-1505 Szatmári családja német eredetű polgárcsalád, akik nemességüket Mátyástól nyerték. Apja és fiútestvérei kereskedéssel foglalkoztak. Apja halála után, annak testvére Ferenc vette magához, aki Kassa város főbírája, s a város első adófizetője volt.75 Szatmári György nagybátyja költségén, 1493 előtt néhány évig a bolognai egyetemre járt. Szatmári Ferenc halálát követően, annak vagyonát is megörökölve, került a királyi udvarba Thurzó Márton segítségével /akinek fiát, Zsigmondot ekkor szintén a királyi udvarban találjuk/. Thurzó Mártonnal György apja és nagybátyja is üzleti összeköttetésben állott.79 A gazdasági kapcsolatokon túl a két családot rokoni szálak 73 uő.: 295. 74 Hoffmann E. 110. ' uő.: 114. ’ uő.: 115. ’ uő.: N7. 1 Tóth-Szabó Pál.: Szatmári György prímás. Budapest. 1906. 10. ’ uő.: 20.
