A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
jogában másnak eladni a bőrt, így kötelezték, hogy vagy fizesse vissza az vételárat, vagy szerezzen a kereskedőnek egy ugyanolyat.10 11 12 De nemcsak a zsidóknak voltak másokkal szemben követeléseik, nemcsak nekik nem akartak fizetni az adósok. Ritkábban bár, de olyan ügyek is előfordultak, ahol a zsidókon akarnak adósságot behajtani a dühös nánásiak, vagy más környékbeliek. A böszörményi Gulyás Tót Mihály 1786-ban vején, Radó Józsefen keresztül panaszolta be Jákob József nádudvari zsidót, aki Hajdúnánáson tartózkodott. Elmondása szerint a zsidó 200 forinttal adósa, de bujkál előle, nem találja sehol, így nem tudja tőle visszakérni. A Nánáson elfogott zsidó elismerte, hogy jól ismeri a böszörményi Gulyás Tót Mihályt, de ő nem adósa semmivel. Míg az ügyet tisztázzák, és a vádló átjön Böszörményből, a vádlott addig Radó József kérésére letartóztatásba került." Mivel a zsidóknak ekkoriban még nem voltak ingatlanaik Hajdúnánáson, a megvásárolt terményt vagy jószágot nem tudták hol tárolni, így amíg azokat tovább nem szállították vagy el nem adták, általában nánási lakosoknál tárolták. Ezekből is gyakran adódtak kellemetlenségek, hol a gazdák próbálták a zsidókat megkárosítani, hol a zsidók próbálták kihasználni a polgárok segítőkészségét. Shwarcz Dávid löki kereskedő 1788-ban 20 köböl árpát vett Nánáson, amit Hegedűs Istvánnál tárolt. Mikor ezt el akarta tőle vinni, Hegedűs csak 15 köböl terményt akart neki kiadni. Ezt azzal indokolta, hogy a zsidó idő közben hordott el a gabonájából, elmondása szerint a lova takarmányozása céljából. Mivel erről azonban erről nem volt semmilyen bizonyítéka, mind a 20 köböl árpát ki kellett adnia a löki zsidónak." Nem tudni, hogy valójában kinek volt igaza, de a gyakran előforduló ilyen ügyek nem segítették elő a zsidóság beilleszkedését, hanem csak a nánásiak ellenérzéseinek adtak táptalajt. A gazdasági viták és személyes jellegű perpatvarok mellett gyakori eset volt, hogy a zsidók közönséges bűncselekmények elkövetőiként vagy szenvedő alanyaiként kerültek összeütközésbe a nánási lakossággal. Ezek általában kisebb- nagyobb lopások, vagy váltóhamisítások voltak, ezeknél nagyobb fajsúlyú ügy csak elvétve fordult elő. Miután a zsidók megtelepedtek a városban, viszonylag ritkán kerültek lopás gyanújába, azonban az átutazó kereskedőkkel kapcsolatban gyakrabban fogalmazódtak meg ilyen jellegű vádak, hiszen ha eltűnt valami, a gyanú szinte automatikusan terelődhetett a jövő-menő idegenekre. Ezek az ügyek azonban nem voltak nagy értékűek, általában apróságok, hétköznapi használati tárgyak eltűnését rótták fel a zsidóknak. Nagyon ritka volt az olyan eset, amikor zsidót elmarasztaltak és megbüntettek lopás vétsége miatt. Az elenyésző számú ilyen ügyek egyike a Hajdúnánás gazdaságában és a nánási, sőt az egész hajdúkerületi zsidóság életében később komoly szerepet játszó Fried Dáviddal kapcsolatos. A későbbi tekintélyes bérlő fiatal korában pulykalopás gyanújába keveredett. Az akkor 16 éves majdani zsidóbíró ellen a 132 ________ Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe... 10 HBML.HbFI. V.A. 301/a б.к. 469-70.O 899.sz. 11 HBML.HbFI. V.A. 301/a 6.k. 86.o. 143.sz. 12 HBML.HbFI. V.A. 301/a 6.k, 549 o. 1056.SZ.
